KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/október
POSTA
• Bese Károly: Hozzászólás egy kritikához
• Szemadám György: Válasz Bese Károly filmbarátnak

• Almási Miklós: Leltárhiány Átváltozás
• Ágh Attila: Tudunk-e szavakkal politizálni? Jegyzetek Dárday István és Szalai Györgyi filmjéhez
• Csepeli György: Múlt vagy jövő? Földi paradicsom
• Bácskai Tamás: A Hitel hitele
• Pünkösti Árpád: Hol volt, hol nem lesz? Egy film folytatása
• Zalán Vince: Az otthontalanság mestere A dolgok állása
• Bikácsy Gergely: Napló háború után Démonok a kertben
• Molnár Gál Péter: Shakespeare fűzőben Szentivánéji szexkomédia
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Filmek menedéke Karlovy Vary
AZ ÉN FILMEM
• Szomjas György: Az ipari világ népmeséje Volt egyszer egy Vadnyugat

• Báron György: Fény az ablaküvegen Bo Widerberg-sorozat a televízióban
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Királygyilkosság
• Harmat György: A békák királyt választanak
• Ardai Zoltán: Emlékeim a régi Pekingről
• Gáti Péter: Holnemvolt
• Csantavéri Júlia: Grog
• Ardai Zoltán: Karate lengyel módra
• Sneé Péter: Boldogságkeresők
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Nyári visszapillantó
• Friderikusz Sándor: Csókolom, Szépenjól bácsi! Beszélgetés Pomezanski Györggyel a Felkínálom című tévéműsorról
VITA
• Kálmán András: Magyar kábel
• Nagypál Endre: Magyar kábel
• Varga Csaba: Ne féljünk a társadalmasítástól!

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Egy bébiszitter naplója

Parádi Orsolya

The Nanny Diaries – amerikai, 2007. Rendezte: Shari Springer Berman és Robert Pulcini. Írta: Emma McLaughlin és Nicola Kraus regényéből Shari Springer Berman, Robert Pulcini. Kép: Terry Stacei. Zene: Mark Suozzo. Szereplők: Scarlett Johansson (Annie Braddock), Paul Giamatti (Mr. X), Laura Linney (Mrs. X), Donna Murphy (Judy Braddock), Alicia Keys (Lynette). Gyártó: The Weinstein Company. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 106 perc.

 

Belső monológon alapuló, ironikus hangvételű, egy mai modern nő küzdelmeiről szóló bestsellerből romantikus vígjátékot forgatni nagy eséllyel kifizetődő vállalkozás. A naplóforma Bridget Jonesnál és Terézanyunál bevált, egzisztenciálisan még képlékeny helyzetű, főiskolát frissen végzett pályakeresőből pedig igen sok futkos világszerte, tehát szélesebb spektrumot érint a dadustörténet. Ha hozzászámítjuk még a teljes állásban dadát (szolid pótnagymama), bébisintért (szomszéd gimnazistalány), au-pairt (nyelveken szóló egyetemista), nörszöt (tetszőleges vízió) alkalmazó asszonyokat is, akikhez legalább annyira szól ez a piros esernyős Central Park-i Mary Poppins-átirat, lassan lefedjük a női nem minden szegmensét. Ami az érme másik oldalát illeti, Scarlett Johansson úgyis garantálja a hímnem érdekeltségét a mozipénztárnál.

A magyarul Dadusnapló címen megjelent könyv jó humorú, kritikus alaphangját az alkotók kissé kilúgozták, pótolták viszont az erős szereplőgárdával, valamint az üzenet – „Figyelj oda a gyerekedre!”, „Szeresd!”, és egy korábbi brosúrából az „Ismerd meg tenmagad!” – is megmaradt. Az antropológushallgató Annie bébiszitter anyjától eltérően továbbtanulna, ám a sors összehozza a milliomos Mrs. X-el és kisfiával, Bradley-vel: beköltözik a manhattani elit-apartmanba, és máris meggyűlik a baja a tomboló ötévessel. A figyelem- és szeretethiány lyukait csakhamar betömködi, sőt még Mrs. X-ben is maradandó nyomot hagy, plusz a helyes szomszéd fiúban és vice versa. A karót nyelt, férje hűtlenségéről erővel tudomást nem vevő feleség szerepében Laura Linney brillírozik; a gusztustalanul érzelemhiányos férjet pedig a kiváló Paul Giamatti kelti életre. Johansson problémáival lehet azonosulni, figurája természetes és diáklányos, ám néha kicsivel naivabban pillog, mint kellene. Hiába, ilyen ez a műfaj, és első az amerikai piac.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/03 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9360