KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/november
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Román Filmnapok
• Koltai Ágnes: Holland Filmhét
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Szilágyi Ákos: Orosz enteriőr Vassza
• Reményi József Tamás: Etűdök az árvaságra Pereputty; Tanúk nélkül
• Margócsy István: Kívül vagy belül? Harctéri regény

• Székely Gabriella: Play Molnár Játszani kell!
• Ardai Zoltán: Bensőséges árulások Beszélgetés Tarr Bélával
• Barna Imre: A kis utazás Szent Lőrinc éjszakája
FESZTIVÁL
• Reisenbüchler Sándor: Az E.T-szindróma Zágráb
• Bikácsy Gergely: Az esernyős hölgy fesztiválja Barcelona
• Zsugán István: Gengszterek és énekesek Locarno

• Vida János: A bolyongó költő Armand Gatti filmjeiről
• N. N.: Armand Gatti játékfilmjei
• Bársony Éva: Az animáció esélyei Dr. matolcsy Görgy a rajzfilmgyártásról
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A nagyrozsdási eset
• Szkárosi Endre: A szenzáció áldozata
• Takács Ferenc: A vadon szava
• Bérczes László: Finom kis bordély
• Gáti Péter: Altatódal nászágyon
• Hegyi Gyula: Twist Olivér
• Lajta Gábor: Gyilkosok utcája
• Vanicsek Péter: Jim Craig

• N. N.: A 41. Velencei Fesztivál díjai
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Mi lesz? Csapdák és hírek
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Értékek és folyamatok – vázlat a magyar filmművészetről

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Jugoszláv filmhét

N. N.

 

Jugoszláv filmhét színhelye volt június 25. és július 1. között a budapesti Táncsics mozi. A program jelzései szerint a mai jugoszláv rendezők többnyire múltbeli történetekhez folyamodnak, hogy a jelen kérdéseit pontosabban tehessék fel. A bemutatott alkotások közül négy foglalkozik a második világháború utáni fél évtizeddel – ma ez a XX. századi jugoszláv történelem legvitatottabb időszaka. Nikola Stojanović Az aranyalma című művében igen hangsúlyosok a háborús előzmények is, sőt, Lordan Zafranović filmdrámája, az Esti harangok a húszas évek derekától követi hőse útját 1949-ig, az első, megnyomorítóan hidegháborús évig. Ezt a történelmi pillanatot Stole Popov filmje, A boldog 49-es év elemzi. (Az 1950-ben született Popovot e műve alapján is méltán tartják – a fiatalabb Kusturica mellett – a jugoszláv film nagy ígéretének.) Karpo Godina Vörös boogie-jának hősei fiatal, zenebolond rádiósok, akik az első ötéves terv idején a dolgozók munkakedvét próbálják növelni a maguk módján.

A filmhét programjában három parabolisztikus jellegű alkotás is szerepelt. A koszovói Isa Qosja filmjének címszereplője, Proka, az elmaradott Vidék fojtóan provinciális viszonyai közt éppen azáltal válik megbélyegzett emberré, hogy verejtékes munkájával akar magának jobb életet teremteni. A Goluzsa úr halálának (rendező: Zivko Nikolić) címszereplője magányos pénztáros, aki először utazik a tengerhez; őt az örömök utáni sóvárgás teszi áldozattá. Útközben egy kisvárosba keveredik, amelynek emberi beltenyészetében komor végű „pünkösdi királyság” vár rá. Nikola Popović Az élet szép című filmjének szereplői egy elővárosi vasút utasai, akik kényszerűségből együtt töltik a napot az út menti vendéglőben, s furcsa helyzetükben megmutatják agymásnak igazi arcukat – a maguk számára is váratlanul.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/08 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5227