KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/november
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Román Filmnapok
• Koltai Ágnes: Holland Filmhét
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Szilágyi Ákos: Orosz enteriőr Vassza
• Reményi József Tamás: Etűdök az árvaságra Pereputty; Tanúk nélkül
• Margócsy István: Kívül vagy belül? Harctéri regény

• Székely Gabriella: Play Molnár Játszani kell!
• Ardai Zoltán: Bensőséges árulások Beszélgetés Tarr Bélával
• Barna Imre: A kis utazás Szent Lőrinc éjszakája
FESZTIVÁL
• Reisenbüchler Sándor: Az E.T-szindróma Zágráb
• Bikácsy Gergely: Az esernyős hölgy fesztiválja Barcelona
• Zsugán István: Gengszterek és énekesek Locarno

• Vida János: A bolyongó költő Armand Gatti filmjeiről
• N. N.: Armand Gatti játékfilmjei
• Bársony Éva: Az animáció esélyei Dr. matolcsy Görgy a rajzfilmgyártásról
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A nagyrozsdási eset
• Szkárosi Endre: A szenzáció áldozata
• Takács Ferenc: A vadon szava
• Bérczes László: Finom kis bordély
• Gáti Péter: Altatódal nászágyon
• Hegyi Gyula: Twist Olivér
• Lajta Gábor: Gyilkosok utcája
• Vanicsek Péter: Jim Craig

• N. N.: A 41. Velencei Fesztivál díjai
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Mi lesz? Csapdák és hírek
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Értékek és folyamatok – vázlat a magyar filmművészetről

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Ado Kyrou halálára

N. N.

 

A hatvanas évek egyik legérdekesebb, legszenvedélyesebb, dühöngő-lelkesedő filmkritikusa volt. Az akkori Positif köréhez tartozott. Az utókor csodálkozhat, miért támadta a lap és Kyrou oly pezsdítő haraggal a nouvelle vague és Godard filmjeit. A Cahiers-Positif szembenállás viszont jótékonyan tette feszültté, izgatottá az akkori film-éveket. Ado Kyrou nevét – bár filmet is rendezett – egyetlen könyv fogja megőrizni, a Le Surréalisme au cinéma, amely nemcsak becses filmtörténeti érték és alapvető forrásmunka, hanem szenvedély fűtötte szürrealista írás is, Breton és Buñuel szellemében. Halála hetében jelent meg a könyv új kiadása Párizsban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/01 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5945