KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/november
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Román Filmnapok
• Koltai Ágnes: Holland Filmhét
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Szilágyi Ákos: Orosz enteriőr Vassza
• Reményi József Tamás: Etűdök az árvaságra Pereputty; Tanúk nélkül
• Margócsy István: Kívül vagy belül? Harctéri regény

• Székely Gabriella: Play Molnár Játszani kell!
• Ardai Zoltán: Bensőséges árulások Beszélgetés Tarr Bélával
• Barna Imre: A kis utazás Szent Lőrinc éjszakája
FESZTIVÁL
• Reisenbüchler Sándor: Az E.T-szindróma Zágráb
• Bikácsy Gergely: Az esernyős hölgy fesztiválja Barcelona
• Zsugán István: Gengszterek és énekesek Locarno

• Vida János: A bolyongó költő Armand Gatti filmjeiről
• N. N.: Armand Gatti játékfilmjei
• Bársony Éva: Az animáció esélyei Dr. matolcsy Görgy a rajzfilmgyártásról
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A nagyrozsdási eset
• Szkárosi Endre: A szenzáció áldozata
• Takács Ferenc: A vadon szava
• Bérczes László: Finom kis bordély
• Gáti Péter: Altatódal nászágyon
• Hegyi Gyula: Twist Olivér
• Lajta Gábor: Gyilkosok utcája
• Vanicsek Péter: Jim Craig

• N. N.: A 41. Velencei Fesztivál díjai
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Mi lesz? Csapdák és hírek
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Értékek és folyamatok – vázlat a magyar filmművészetről

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Olimpia Moszkvában

Farkas András

Mi történik akkor, ha egy patak medrében folyamnyi víznek kell végigzubognia? A meder kiszélesedik, s kényszerű csatornák labirintusát árkolja maga köré. S mi történik akkor, ha egy szűkre szabott dokumentumfilm képsoraiba bezúdul az olimpia határtalan kavalkádja? A film hosszabbá válik, s kényszerű kitérők útvesztőiben bolyonganak a kamerák.

Az Olimpia Moszkvában című új szovjet film minden erénye s minden hibája innen eredeztethető; alkotói (Ozerov és Risov) megkísérelve a lehetetlent, a sport megszentelt ünnepének összes rítusait rögzíteni akarták. Történelem és jelenkor, politika és sport, kultúra és mozgás, koncentráció és lankadás, nyüzsgés és magány, keserűség és öröm hol rosszul, hol jól, hol pedig megrázóan elkapott képei sorjáznak a filmen, mely leginkább magávalragadó pillanataiban – kitörve a tárgyiasság szűk cellájából – a mozgás objektív líráját teremti meg. De csak terjedelme töredékében; a „mindent összefoglalás” nemes szándéka belegubancolódik az események sűrűn szövött hálójába, s a legkevesebb energiát igénylő úton vergődik kifelé: 150 kamerájával a sport celebrálását láttatja, miközben az ember és a mozgás benső viszonya föltáratlan marad.

Talán azért, mert a sport is mindinkább eloldódik az egyéntől, sőt: embertelenné válik?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/06 46-47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7081