KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/december
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Őze Lajos (1934–1984)

• Hegedűs Zoltán: „...És a démon megjelenik” A pénz
AZ ÉN FILMEM
• Kézdi-Kovács Zsolt: A beavatás tekintete Zsebtolvaj

• Koltai Tamás: Kísérlet filmepikára Eszmélés
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: A tanítványok Forgatókönyvrészletek

• Bársony Éva: Mi még mindig háborúzunk Beszélgetés Palásthy Györggyel
• Dés Mihály: Céda vagy szüfrazsett? Carmen
• N. N.: Carlos Saura filmjei
• Ciment Michel: Carmenománia
• N. N.: Carmen a filmvásznon
• Szkárosi Endre: Hűvös részvét Rekonstrukció
• Tallár Ferenc: Harsány metaforák Robbanásveszély
• Szilágyi Ákos: Közérthetetlenség-történeti adalékok Avantgarde és közérthetőség a húszas években
LÁTTUK MÉG
• Bérczes László: Scapin furfangjai
• Koltai Ágnes: Végelszámolás
• Kovács András Bálint: Barbara királynő sírfelirata
• Gáti Péter: Széplány ajándékba
• Sneé Péter: Eljegyzés előtt
• Ardai Zoltán: Jazzbolondok
• Matkócsik András: Hat gézengúz
• Zirkuli Péter: Ragyogó pályafutásom
• Magyar Judit: Nem férünk a bőrünkbe
• Harmat György: A szerelem csapdája
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Rendezők iskolája Molière a képernyőn
KÖNYV
• Pap Pál: Szubjektív filmtörténet

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Játssz a túlélésért

Barna György

Mason, a perifériára szorult nagyvárosi kukabúvár jól fizető állásajánlatot kap az elmebetegség perifériájára szorult, Rutger Hauer alakította pénzarisztokratától: vadhajtónak szegődik egy hatfős hobbivadász társasághoz. A helyszín egy Jancsi és Juliska háta mögötti rengeteg, közepén szarvaspástétom-házikóval. Íme a férfitársadalom: a megérkezés estéjén együtt elköltött disznófej-vacsora alatt a hat frusztrált macho a villanóbotos ember eszményéről áradozik a közelgő rosszról mit sem sejtő Masonnek. Reggelre , az eredeti munkaköri leírásból elhallgatott feladattal bízzák meg. Kicsapják az erdőbe, és tíz perc egérutat kap a nincs-hová-meneküléshez. A játék neve embervadászat. Üldözés árkon-bokron át. A „nemes vad” nem várt ügyességgel játssza ki üldözőit, a jól ismert kocka jól ismert módon megfordul, Mason életrészvény-árfolyama a hátrahagyott hullák számával arányosan emelkedik a szadista-tőzsdén. Az amerikai kisbefektetők számára reményt keltő a vég, a józan paraszti ész legyőzi az egzisztenciájára éhes tőzsdecápát, a pénzért folytatott küzdelem túlélője boldog bölcsességben térhet vissza a társadalom enyhet adó kukáihoz. A műfaj kedvelői nem csalódnak, akcióban nincs hiány. Unatkozó vadászok pedig nézzenek inkább természetvédelmi filmeket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/11 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1003