KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/december
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Őze Lajos (1934–1984)

• Hegedűs Zoltán: „...És a démon megjelenik” A pénz
AZ ÉN FILMEM
• Kézdi-Kovács Zsolt: A beavatás tekintete Zsebtolvaj

• Koltai Tamás: Kísérlet filmepikára Eszmélés
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: A tanítványok Forgatókönyvrészletek

• Bársony Éva: Mi még mindig háborúzunk Beszélgetés Palásthy Györggyel
• Dés Mihály: Céda vagy szüfrazsett? Carmen
• N. N.: Carlos Saura filmjei
• Ciment Michel: Carmenománia
• N. N.: Carmen a filmvásznon
• Szkárosi Endre: Hűvös részvét Rekonstrukció
• Tallár Ferenc: Harsány metaforák Robbanásveszély
• Szilágyi Ákos: Közérthetetlenség-történeti adalékok Avantgarde és közérthetőség a húszas években
LÁTTUK MÉG
• Bérczes László: Scapin furfangjai
• Koltai Ágnes: Végelszámolás
• Kovács András Bálint: Barbara királynő sírfelirata
• Gáti Péter: Széplány ajándékba
• Sneé Péter: Eljegyzés előtt
• Ardai Zoltán: Jazzbolondok
• Matkócsik András: Hat gézengúz
• Zirkuli Péter: Ragyogó pályafutásom
• Magyar Judit: Nem férünk a bőrünkbe
• Harmat György: A szerelem csapdája
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Rendezők iskolája Molière a képernyőn
KÖNYV
• Pap Pál: Szubjektív filmtörténet

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A túlélő

Kovács Marcell

Lone Survivoramerikai, 2013. Rendezte: Peter Berg. Írta: Marcus Luttrell és Patrick Robinson dokumentumregénye alapján Peter Berg. Kép: Tobias Schliessler. Zene: Explosions in the Sky és Steve Jablonsky. Szereplők: Mark Wahlberg (Marcus), Taylor Kitsch (Michael), Emile Hirsch (Danny), Ben Foster (Matt), Yousuf Azami (Shah). Gyártó: Emmett/Furla Films / Film 44 / Herrick / Envision / Spikings / Weed Road / Closest to the Hole / Hollywood Studios. Forgalmazó: Cinetel. Szinkronizált. 121 perc.

Sohasem értettem a háborúellenes film fogalmát. Nem a háborúból gúnyt űző szatírákra és paródiákra gondolok, ott többnyire átjön számomra az üzenet. A harctéri drámákkal van problémám. Nem világos, miként tudná tagadni a háború ordas eszméjét egy mozi, amelyben bálványozott filmsztárok dögös military cuccokban kattogtatják a sorozatvetőt. Hiába hangsúlyozzák az alkotók, hogy az értelmetlenül kioltott életekért emelnek szót, én csak a szitává lyuggatott főhőst látom földre rogyni, aki e pillanatban olyannyira felmagasztosul a szememben, hogy szinte angyali fényben ragyog. Másra sem vágyok ekkor, mint hogy magam is a harctéren kivérezve üdvözülhessek. És ha ezt A túlélő szirupos instrumentális rockzenéje kíséretében tehetném, mint Peter Berg filmjében, arról már álmodni sem merek. Berg tisztességes iparos, nem etet pacifista maszlaggal: A túlélő szégyentelen propagandafilm a keményen küzdő amerikai katonákról, akik az életük árán is megvédelmezik a szegény kecskepásztorokat a világ túlsó végén. A megtörtént eseményeken alapuló, ám azokat a hollywoodi fantáziavilághoz igazító történetben négy jobb sorsa érdemes tengerészgyalogost dobnak le az afganisztáni hegyekben egy veszedelmes tálib hadúr kiiktatására, ám az akció kudarcot vall. A királyságot is jegyző Berg nem kezdő a Közel-Keleten, és roppant hatásosan tálalja a tálib túlerő ellen tehetetlen amerikaiak kilátástalan küzdelmét. A film elején a fennkölten fényképezett helikopterraj A sólyom végveszélyben nagyvárosi öldöklésének látványorgiáját idézi. Ridley Scott szintén megtörtént eseményekre hivatkozó, és nem kevésbé támadható mondanivalójú filmjének vidéki rokona A túlélő. Brutális akciójelenetei éppolyan bravúrosak, ám az igazi főszereplő itt a négy kommandós elgyötört arca. A filmidő előrehaladtával egyre több a véres sebhely, a felhasadt szemöldök, a roncsolt fül, a pingponglabda méretűre dagadt szemhéj. Megannyi szépségjegy a halálba tartó férfiarcokon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11643