KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/december
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Őze Lajos (1934–1984)

• Hegedűs Zoltán: „...És a démon megjelenik” A pénz
AZ ÉN FILMEM
• Kézdi-Kovács Zsolt: A beavatás tekintete Zsebtolvaj

• Koltai Tamás: Kísérlet filmepikára Eszmélés
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: A tanítványok Forgatókönyvrészletek

• Bársony Éva: Mi még mindig háborúzunk Beszélgetés Palásthy Györggyel
• Dés Mihály: Céda vagy szüfrazsett? Carmen
• N. N.: Carlos Saura filmjei
• Ciment Michel: Carmenománia
• N. N.: Carmen a filmvásznon
• Szkárosi Endre: Hűvös részvét Rekonstrukció
• Tallár Ferenc: Harsány metaforák Robbanásveszély
• Szilágyi Ákos: Közérthetetlenség-történeti adalékok Avantgarde és közérthetőség a húszas években
LÁTTUK MÉG
• Bérczes László: Scapin furfangjai
• Koltai Ágnes: Végelszámolás
• Kovács András Bálint: Barbara királynő sírfelirata
• Gáti Péter: Széplány ajándékba
• Sneé Péter: Eljegyzés előtt
• Ardai Zoltán: Jazzbolondok
• Matkócsik András: Hat gézengúz
• Zirkuli Péter: Ragyogó pályafutásom
• Magyar Judit: Nem férünk a bőrünkbe
• Harmat György: A szerelem csapdája
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Rendezők iskolája Molière a képernyőn
KÖNYV
• Pap Pál: Szubjektív filmtörténet

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kate és Leopold

Hungler Tímea

 

Meg Ryan rajongóit nem érheti csalódás. James Mangold rendező új filmjében a „szőke vadóc” témára elkészítette a sokadik variációt: a világsztár most egy piackutatót alakít, aki egy XIX. századi főnemessel esik némi félreértés és a viharos egymásra találás után szerelembe. A romantikus komédiában két világ, két kor találkozik egymással. Ezt is láthattuk már ezerszer, elég csak a Vissza a jövőbe vagy a Csapás a múltból típusú filmekre gondolnunk. Leopold, a lift feltalálója (Hugh Jackman) a múlt századból csöppen az új évezred New Yorkjába egy időalagúton keresztül, mely a Brooklyn-híd felett ível. Éppen időben, hiszen arisztokrata családja a kiházasításán töri a fejét, a felkínált lánykoszorúból viszont egyetlen virágot sem óhajt leszakítani.

A komédia főként az anakronizmusból táplálkozik: Leopoldnak az új világban meg kell barátkoznia az elektronikus berendezésekkel, a kutyasétáltatással, és az emancipált nőkkel, köztük kissé arrogáns szomszédnőjével, Meg Ryannel. Hugh rendkívül tanulékony. Pár, az ezredforduló New Yorkjában eltöltött nap után már magabiztosan kezeli a kenyérpirítót, focimeccset néz a tévében, napszemüveget hord, belbecse viszont háborítatlan marad – szóvirágainak, lovagias, kifinomult stílusának az ambiciózus, munkamániás szőke piackutató egyre nehezebben áll ellen…

A liftet azonban fel kell találni, Leopoldnak mennie kell. Az Új Zrínyiász alaphelyzete a film utolsó harmadában az Egy jenki Arthur király udvarában szituációvá alakul. A piackutató, a szerelemtől megrészegülten, felméri a lehetséges technikai válságnak az emberiségre gyakorolt súlyos gazdasági következményeit, és követi kedvesét a XIX. századba… Legyenek egymáséi. Inkább, mint lépcsőt mászni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/06 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2593