KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/december
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Őze Lajos (1934–1984)

• Hegedűs Zoltán: „...És a démon megjelenik” A pénz
AZ ÉN FILMEM
• Kézdi-Kovács Zsolt: A beavatás tekintete Zsebtolvaj

• Koltai Tamás: Kísérlet filmepikára Eszmélés
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: A tanítványok Forgatókönyvrészletek

• Bársony Éva: Mi még mindig háborúzunk Beszélgetés Palásthy Györggyel
• Dés Mihály: Céda vagy szüfrazsett? Carmen
• N. N.: Carlos Saura filmjei
• Ciment Michel: Carmenománia
• N. N.: Carmen a filmvásznon
• Szkárosi Endre: Hűvös részvét Rekonstrukció
• Tallár Ferenc: Harsány metaforák Robbanásveszély
• Szilágyi Ákos: Közérthetetlenség-történeti adalékok Avantgarde és közérthetőség a húszas években
LÁTTUK MÉG
• Bérczes László: Scapin furfangjai
• Koltai Ágnes: Végelszámolás
• Kovács András Bálint: Barbara királynő sírfelirata
• Gáti Péter: Széplány ajándékba
• Sneé Péter: Eljegyzés előtt
• Ardai Zoltán: Jazzbolondok
• Matkócsik András: Hat gézengúz
• Zirkuli Péter: Ragyogó pályafutásom
• Magyar Judit: Nem férünk a bőrünkbe
• Harmat György: A szerelem csapdája
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Rendezők iskolája Molière a képernyőn
KÖNYV
• Pap Pál: Szubjektív filmtörténet

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kis postáslány

Veress József

A honvédő háború idején sok gyerek vált hirtelen felnőtté – megbízatások és kötelességek súlyos terheit cipelve a vállán. A kis postáslány, Ljubasa egyike a koraérett tizenéveseknek. Apja a fronton teljesít szolgálatot, anyja meghalt, a csonka családban azonban szülők nélkül is „rend” uralkodik: a komoly leányka lelkiismeretesen gondoskodik három öccséről. A kettős státusz nem töri meg Ljubasát: otthon és munkájában egyaránt helytáll. Közben érzelmi megpróbáltatások érik. Mikor elbúcsúzunk tőle, nagyon örül, mivel – másokkal együtt – sebesült édesapját köszöntheti.

Alekszandr Muratov a film meglehetősen sovány cselekményét jellem- és korrajzzal igyekezett feldúsítani. Előbbi sikerült, utóbbi nem. Ljubasa figurája élettel teli, cselekvéseinek indítékait, gondolkodásának fejlődését – azt is írhatnánk: csöndes hőstette mozgatórugóit – részletesen megismerjük. (Léna Holodova hitelesen játssza el a köznapi áldozat megpróbáltatásait, pedig néhány mozzanat sablonos, vagy legalábbis ismerős, korábban látott alkotásokból.) A környező világ – a háborútól szenvedő falu – ábrázolásában, sajnos, klisék sorakoznak egymás mellett. A kis postáslány képsoraiban egy kis izgalom után egy kis érzelem következik, a pozitív életvitelt a negatív ellenpontozza, a rendezőnek felváltva van „egy rossz” és „egy jó híre”.

A kis postáslány története minden bizonnyal igaz. Művészileg viszont nem eléggé hatásos, mert gúzsba kötik a konvenciók.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/12 43. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7629