KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/január
• Zsugán István: Megalakult a Magyar Filmintézet Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Nemeskürty István: A Magyar Filmintézet
• Bikácsy Gergely: Zárt tárgyalás Őszi almanach
• Lukácsy Sándor: A becsület foglya Szirmok, virágok, koszorúk
• Pörös Géza: Eszmék és lelkek csatája Beszélgetés Lugossy Lászlóval
• Koltai Tamás: Spanyol anziksz Yerma
• Fáber András: A Vadember moziba megy Filmerotika
• Szilágyi Ákos: Kis magyar filmszexológia Filmerotika
• Balassa Péter: A látás elrablása Töredékek
• Bikácsy Gergely: Truffaut titkai
• N. N.: François Truffaut filmjei
AZ ÉN FILMEM
• Kardos Ferenc: A szabadság illúziója Négyszáz csapás
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Még és már Mannheim
FORGATÓKÖNYV
• Sára Sándor: Fúga Részletek egy forgatókönyvből
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Lady Chatterly szeretője
• Szkárosi Endre: 1922
• Bérczes László: Magányos farkas
• Szemadám György: A király és a madár
• Hegyi Gyula: Az istenek a fejükre estek
• Harmat György: Farkasok ideje
• Sneé Péter: Találkozás az árnyakkal
• Boros József: A férfiakalnd elmarad
• Ardai Zoltán: Az egyiptomi utas
• Gáti Péter: Defekt
• Barna Imre: Ki kém, ki nem kém
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Felnőtt-mese Különös házasság
POSTA
• Horváth Edit: Radnóti- és Babits-emlékműsor
• Csoma Béla: A MOKÉP Műsorpolitikai osztályvezetőinek válasza
• Tóth Béla: A MOKÉP Műsorpolitikai osztályvezetőinek válasza
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az Év Játéka

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Millenium 3 – A kártyavár összedől

Vajda Judit

Luftslottet som sprängdes – svéd-dán-német, 2009. Rendezte: Daniel Alfredson. Írta: Stieg Larsson regényéből Ulf Ryberg. Kép: Peter Mokrosinski. Zene: Jacob Groth. Szereplők: Mikael Blomkvist (Mikael Blomkvist), Noomi Rapace (Lisbeth Salander), Lena Endre (Erika), Annika Hallin (Annika). Gyártó: Nordisk Film / SVT. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 147 perc.

Szerencsére a magyar nézőknek sem kellett álmatlanul hánykolódniuk A lány, aki a tűzzel játszik brutális cliffhangere után. A Stieg Larsson-adaptációk záródarabja máris mozikba került és a Millennium-filmtrilógia harmadik része ugyanattól a perctől folytatódik, ahol második abbamaradt: a súlyosan sérült főhősnőt, Lisbeth Salandert mentőhelikopter szállítja életmentő műtétre ugyanabba a kórházba, ahol az életére törő apját is kezelik.

Mindez igen bölcs döntés volt az alkotók részéről, hiszen a regényfolyamban a második és a harmadik opus szorosabban kapcsolódik össze, mint a külön egységet alkotó első rész. A kártyavár összedől emellett egyben a trilógia legösszetettebb darabja is: szövevényes kémhistória és tárgyalótermi dráma egyszerre (pontosabban egymás után). Ehhez járul az a szintén nem elhanyagolható tényező, hogy a záróregényben található a legtöbb belső történés (hiszen a kórházban lábadozó Salandernek egyfolytában jár az agya) – ezt a filmben erősen stilizált flashbackek, néhány zárkózott arckifejezés és pár elégedett vigyor hivatott helyettesíteni. Sajnos mindez, bármily jó színésznő legyen is Noomi Rapace, nem pótolja a könyv sorait. Országos szintű összeesküvés, megfigyelés, üldözések, halálos merényletek – a film alkotóinak két és félórás heroikus küzdelme az anyaggal határozottan izgalmas végeredményt hozott, mely azonban adaptációs tekintetben meg sem közelíti a legjobban sikerült első részt, A tetovált lányt.

Habár első pillantásra csak az maradt ki, aminek muszáj volt (a férfi főhős viszonya a rendőrnővel, a Millennium-főszerkesztőnő zaklatási ügye és másik laphoz pártolása), így is óriási a néző hiányérzete, hisz mindezek az elemek tennék működő világgá a látottakat, ezek az apróságok adják a Millennium-trilógiának az összefoglaló címet. Így aztán a főhősnőre túlzottan sokat bízó filmben jóval erőtlenebbé válik a társadalmi-politikai mondanivaló is. Ráadásul a mű még saját célját sem tudja teljesíteni, hiszen a belső történések kihullása miatt – a regénytől eltérően – nem képes teljes mértékben megértetni Salandert a közönséggel. De a történet még mindig nem ért véget: hónapok kérdése és megláthatjuk, mire ment David Fincher a Millennium-univerzummal.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/03 52-52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10557