KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/január
• Zsugán István: Megalakult a Magyar Filmintézet Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Nemeskürty István: A Magyar Filmintézet
• Bikácsy Gergely: Zárt tárgyalás Őszi almanach
• Lukácsy Sándor: A becsület foglya Szirmok, virágok, koszorúk
• Pörös Géza: Eszmék és lelkek csatája Beszélgetés Lugossy Lászlóval
• Koltai Tamás: Spanyol anziksz Yerma
• Fáber András: A Vadember moziba megy Filmerotika
• Szilágyi Ákos: Kis magyar filmszexológia Filmerotika
• Balassa Péter: A látás elrablása Töredékek
• Bikácsy Gergely: Truffaut titkai
• N. N.: François Truffaut filmjei
AZ ÉN FILMEM
• Kardos Ferenc: A szabadság illúziója Négyszáz csapás
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Még és már Mannheim
FORGATÓKÖNYV
• Sára Sándor: Fúga Részletek egy forgatókönyvből
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Lady Chatterly szeretője
• Szkárosi Endre: 1922
• Bérczes László: Magányos farkas
• Szemadám György: A király és a madár
• Hegyi Gyula: Az istenek a fejükre estek
• Harmat György: Farkasok ideje
• Sneé Péter: Találkozás az árnyakkal
• Boros József: A férfiakalnd elmarad
• Ardai Zoltán: Az egyiptomi utas
• Gáti Péter: Defekt
• Barna Imre: Ki kém, ki nem kém
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Felnőtt-mese Különös házasság
POSTA
• Horváth Edit: Radnóti- és Babits-emlékműsor
• Csoma Béla: A MOKÉP Műsorpolitikai osztályvezetőinek válasza
• Tóth Béla: A MOKÉP Műsorpolitikai osztályvezetőinek válasza
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az Év Játéka

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Másodállás

Vajda Judit

Un Petit boulot – francia, 2016. Rendezte: Pascal Chaumeil. Írta: Iain Levinson regényéből Michel Blanc. Kép: Manuel Dacosse. Zene: Mathieu Lamboley. Szereplők: Romain Duris (Scoran), Michel Blanc (Gardot), Alice Belaidi (Anita), Gustave Kervern (Tom). Gyártó: Gaumont. Forgalmazó: A Company Hungary. Szinkronizált. 107 perc.

 

Az angol származású megélhetési vígjátékok (Alul semmi, Fújhatjuk!) után francia nyelvterületen megszületett a megélhetési fekete komédia crossover alműfaja is. A Másodállás alapjául szolgáló regény ugyan egy szegény családból származó skót szerző, Iain Levison műve, de az egész világon végigsöprő legutóbbi gazdasági válságnak köszönhetően a brit prolilétet remekül adaptálták a belga viszonyokra. A recesszió ugyanis nem kímélte a jóléti államokat sem, és a csődbe ment gyárakat a belga kisvárosokban is bezárták. Egy ilyen gyárban dolgozott főhősünk, Jacques is, aki két év alatt sem talál új állást, ráadásul barátnője is elhagyja, így jobb híján elfogadja a helyi maffiavezér megbízását, hogy ölje meg a feleségét. Mivel a piszkos munka meglepően könnyen ment a férfinak, úgy dönt, nem hagyja abba…

Téved azonban, aki azt hiszi, hogy innentől kezdve egyszerre morbid és kacagtató karriertörténetet láthatunk. Jacques ugyanis mindvégig megmarad botcsinálta bérgyilkosnak, még véletlenül sem lépi át egyszer sem a profizmus határát. Van, hogy váratlan impulzusból öl, és sosem visel maszkot – sőt többször kedélyesen elcseveg áldozataival. A 2015-ben elhunyt Pascal Chaumeil utolsó alkotásának épp ebben rejlik legfőbb vonzereje: mindig bedob valami fantáziadús ötletet (legyen szó húgyszagú, történelmi relikviának számító puskáról vagy jobb híján bevetett szuronyról), így a film lassú tempója ellenére sem válik unalmassá. A mű másik erőssége a főszerepet alakító Romain Duris, akivel Chaumeil már a Szívrablókban is együtt dolgozott. Amióta a Lakótársat keresünkkel befutott, a színész folyamatosan váltogatja a szépfiúszerepeket és a súlyos művészfilmeket. A Másodállással a Halálos szívdobbanás-féle vonalra erősít rá, és dús arcszőrzettel kevert egykedvűségével remekül hozza a kisembert, akinek közel sem tökéletes az élete, de szerencséje attól még lehet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/02 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13082