KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/január
• Zsugán István: Megalakult a Magyar Filmintézet Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Nemeskürty István: A Magyar Filmintézet
• Bikácsy Gergely: Zárt tárgyalás Őszi almanach
• Lukácsy Sándor: A becsület foglya Szirmok, virágok, koszorúk
• Pörös Géza: Eszmék és lelkek csatája Beszélgetés Lugossy Lászlóval
• Koltai Tamás: Spanyol anziksz Yerma
• Fáber András: A Vadember moziba megy Filmerotika
• Szilágyi Ákos: Kis magyar filmszexológia Filmerotika
• Balassa Péter: A látás elrablása Töredékek
• Bikácsy Gergely: Truffaut titkai
• N. N.: François Truffaut filmjei
AZ ÉN FILMEM
• Kardos Ferenc: A szabadság illúziója Négyszáz csapás
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Még és már Mannheim
FORGATÓKÖNYV
• Sára Sándor: Fúga Részletek egy forgatókönyvből
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Lady Chatterly szeretője
• Szkárosi Endre: 1922
• Bérczes László: Magányos farkas
• Szemadám György: A király és a madár
• Hegyi Gyula: Az istenek a fejükre estek
• Harmat György: Farkasok ideje
• Sneé Péter: Találkozás az árnyakkal
• Boros József: A férfiakalnd elmarad
• Ardai Zoltán: Az egyiptomi utas
• Gáti Péter: Defekt
• Barna Imre: Ki kém, ki nem kém
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Felnőtt-mese Különös házasság
POSTA
• Horváth Edit: Radnóti- és Babits-emlékműsor
• Csoma Béla: A MOKÉP Műsorpolitikai osztályvezetőinek válasza
• Tóth Béla: A MOKÉP Műsorpolitikai osztályvezetőinek válasza
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az Év Játéka

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ördögök

Vincze Teréz

 

Gyerekszereplővel filmet csinálni fél siker. Árva gyerekről filmet csinálni háromnegyedrész siker. Fogyatékkal élő árvagyerekről való film készítésekor pedig hallatlan körültekintéssel kell eljárni, amennyiben nem akarjuk megalázóan túlnyerni magunkat. El tudom képzelni, hogy mondjuk az iráni, gyereksztori-készítő, minimalista mágusok még egy ilyen helyzetből is ki tudnának hozni valami zseniálisat, de egy művészi ambíciókkal alaposan megáldott, az extremitások iránt különösen fogékony, fiatalos lendületű francia rendezővel talán szükségszerűen történt az, ami történt: megrendezte ezt a (címével összhangban) pokoli kis mozgóképet.

Van itt árvagyerek mindjárt kettő. Testvérek, akiket anyjuk – aki lehet, hogy nem is gonosz – elhagyott. A lány ráadásul autista (amit a film leginkább látványos hatásfokozó elemként használ), s ha nem lenne még elég a szörnyűségből: el akarják választani egymástól a testvéreket. A fiú mindent megtesz tehát, hogy a kétszemélyes családot egybentartsa, és hogy megtalálják a lány fixációjának tárgyát, a boldogságot jelképező mesebeli (kék virág helyett a) sárga falú, kékspalettás házat. Persze minél erősebben vágynák az idillt és a normalitást, az annál távolabb kerül tőlük: intézeti szökésekkel sűrűn megtűzdelt vándorútjuk során van minden, mit egy drámát áhító rendező kisüthet: lopás, rablás, garázdaság, gyújtogatás, vérfertőző gyermekszerelem.

Mondanék azért jót is, például, hogy a gyerekszereplők tényleg nem rosszak, nem rajtuk múlott, hogy nem lett ebből a filmből ütős dráma. Az alkotókat azonban egy kidolgozott forgatókönyv és némi józan elmélkedés helyett a hév és az indulat vezette – aminek intenzitásában mindamellett van valami csodálatra méltó.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/10 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2182