KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/január
• Zsugán István: Megalakult a Magyar Filmintézet Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Nemeskürty István: A Magyar Filmintézet
• Bikácsy Gergely: Zárt tárgyalás Őszi almanach
• Lukácsy Sándor: A becsület foglya Szirmok, virágok, koszorúk
• Pörös Géza: Eszmék és lelkek csatája Beszélgetés Lugossy Lászlóval
• Koltai Tamás: Spanyol anziksz Yerma
• Fáber András: A Vadember moziba megy Filmerotika
• Szilágyi Ákos: Kis magyar filmszexológia Filmerotika
• Balassa Péter: A látás elrablása Töredékek
• Bikácsy Gergely: Truffaut titkai
• N. N.: François Truffaut filmjei
AZ ÉN FILMEM
• Kardos Ferenc: A szabadság illúziója Négyszáz csapás
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Még és már Mannheim
FORGATÓKÖNYV
• Sára Sándor: Fúga Részletek egy forgatókönyvből
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Lady Chatterly szeretője
• Szkárosi Endre: 1922
• Bérczes László: Magányos farkas
• Szemadám György: A király és a madár
• Hegyi Gyula: Az istenek a fejükre estek
• Harmat György: Farkasok ideje
• Sneé Péter: Találkozás az árnyakkal
• Boros József: A férfiakalnd elmarad
• Ardai Zoltán: Az egyiptomi utas
• Gáti Péter: Defekt
• Barna Imre: Ki kém, ki nem kém
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Felnőtt-mese Különös házasság
POSTA
• Horváth Edit: Radnóti- és Babits-emlékműsor
• Csoma Béla: A MOKÉP Műsorpolitikai osztályvezetőinek válasza
• Tóth Béla: A MOKÉP Műsorpolitikai osztályvezetőinek válasza
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az Év Játéka

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Kék Lovag kalandjai

Schreiber László

A Kék Lovag nem volt mindig kék lovag. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy valaha is zöld lett volna vagy sárga, hanem, hogy azelőtt manói státuszban éldegélt az erdőben. Meglehet, már akkor is nemes lelkű kis lény volt, mégsem nyomta annyi felelősség a vállát, mint a lovaggá ütés után. Virágkehelyben szundikálni, harmatot kortyolgatni, gitározgatni; tulajdonképpen így telnek a lengyel anyanyelvű manók mindennapjai. Ám elég egy kisebb hőstettet végrehajtani, rögvest lovaggá üti az embert a pillangókirálynő, és máris kezdődik a fáradságos és veszélyes kalandok sora. Küzdelem a gonosz darazsakkal, elvetemült bögölyökkel, tisztességes rovari mivoltukból kivetkőzött egyéb fullánkosokkal. Még szerencse, ha az ezer ármánynak kitett lovagnak damaszkuszi fűszál-kardján és szöcskeparipáján kívül hű fegyverhordozója is akad, egy derék galacsinhajtó bogár személyében.

A gyermekek körében bizonyára sikert arat ez a lengyel rajzfilm. Ők egyébként is „közelebb állnak” a fűszálakhoz, bogarakhoz, és több kedvük meg idejük is van leguggolva nézegetni őket. Bármilyen ötletes is a film, azért a hosszúsága (másfél óra) valószínűleg próbára teszi a gyereknézők figyelmét, ezen legfeljebb az segíthet, ha a Kék Lovag feltaszítja harangvirág sisakjának rostélyát, és felismerhetővé válik a remek Lolka és Bolka rajzfilmsorozat egyik figurája.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/11 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5165