KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/január
• Zsugán István: Megalakult a Magyar Filmintézet Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Nemeskürty István: A Magyar Filmintézet
• Bikácsy Gergely: Zárt tárgyalás Őszi almanach
• Lukácsy Sándor: A becsület foglya Szirmok, virágok, koszorúk
• Pörös Géza: Eszmék és lelkek csatája Beszélgetés Lugossy Lászlóval
• Koltai Tamás: Spanyol anziksz Yerma
• Fáber András: A Vadember moziba megy Filmerotika
• Szilágyi Ákos: Kis magyar filmszexológia Filmerotika
• Balassa Péter: A látás elrablása Töredékek
• Bikácsy Gergely: Truffaut titkai
• N. N.: François Truffaut filmjei
AZ ÉN FILMEM
• Kardos Ferenc: A szabadság illúziója Négyszáz csapás
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Még és már Mannheim
FORGATÓKÖNYV
• Sára Sándor: Fúga Részletek egy forgatókönyvből
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Lady Chatterly szeretője
• Szkárosi Endre: 1922
• Bérczes László: Magányos farkas
• Szemadám György: A király és a madár
• Hegyi Gyula: Az istenek a fejükre estek
• Harmat György: Farkasok ideje
• Sneé Péter: Találkozás az árnyakkal
• Boros József: A férfiakalnd elmarad
• Ardai Zoltán: Az egyiptomi utas
• Gáti Péter: Defekt
• Barna Imre: Ki kém, ki nem kém
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Felnőtt-mese Különös házasság
POSTA
• Horváth Edit: Radnóti- és Babits-emlékműsor
• Csoma Béla: A MOKÉP Műsorpolitikai osztályvezetőinek válasza
• Tóth Béla: A MOKÉP Műsorpolitikai osztályvezetőinek válasza
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az Év Játéka

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Viharos hétfő

Torma Tamás

 

Európának elege van az amerikai kommersz kultúrimperializmusból. Ha a kormányok nem képesek a sarkukra állni, hát majd egy-két művész, teszem azt, filmrendező veszi a kezébe a kultúravédelem ügyét, hogy felemelje tiltakozó szavát a tengeren túliak giccsáradatával szemben!

A harcot természetesen lehet úgy folytatni, ahogy mondjuk Bergman, Fellini, Wajda vagy másik teszik (filmjeikben egy szót sem szólva az említett konfliktusról), és lehet olyan bántóan melodramatikus – és balos – esetlenséggel felpántlikázva, miként az Mike Figgis filmjében látható.

Pedig egészen jól indul! A rendező klipszerű ritmusban vezeti fel a történet leendő szereplőit, ahogy elindulnak a „viharos hétfő” bonyodalmai felé.

Figgis (aki forgatókönyvíró, rendező, zeneszerző is egyben, és csak utóbbiért dicsérhető megszorítás nélkül) érezhetően többet akart mondani a gonosz amerikai üzletember és a becsületes angol undergroundok szembenállásánál, az atmoszférateremtés azonban egyre inkább a „különösséget” célzó erőltetett törekvés marad és a színes képekből elősejlő világszemlélet túlságosan is fekete-fehér kezd lenni.

Egyik oldalon a maffiózó külsejű amerikai, aki üzleti befolyásának kiterjesztéséért semmilyen eszköztől sem riad vissza. (A rendező minden ellenszenvével felruházva: vállalkozásának neve Transatlantic Co., üzleti vállalkozásuk mesterkedéseit olyan emblémák fémjelzik, mint egy böhöm szivar Theatcher és Reagan arcképével reklámozva.) Csoda, ha a másik oldalon álló, bőrdzsekisen snájdig munkanélküli és a borostás dzsesszklubb-tulajdonos – akit mellesleg Sting alakít – szimpatikusabbak? Szövődik itt persze szerelem is, ez is azt hivatott bemutatni, hogyan akarnak megfosztani bennünket újfajta „laza” európai másságunktól. Ezek után a befejezést már megadóan tűrjük, az amerikai által aláaknázott autóban a katarzist fokozandó egy szegény lengyel dzsessz-zenész robban fel.

„Szeretem Hollywoodot. (...) Mindenki műanyag. Műanyag akarok lenni” – mondta Andy Warhol. Pedig már nem is volt európai.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/03 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5341