KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/január
• Zsugán István: Megalakult a Magyar Filmintézet Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Nemeskürty István: A Magyar Filmintézet
• Bikácsy Gergely: Zárt tárgyalás Őszi almanach
• Lukácsy Sándor: A becsület foglya Szirmok, virágok, koszorúk
• Pörös Géza: Eszmék és lelkek csatája Beszélgetés Lugossy Lászlóval
• Koltai Tamás: Spanyol anziksz Yerma
• Fáber András: A Vadember moziba megy Filmerotika
• Szilágyi Ákos: Kis magyar filmszexológia Filmerotika
• Balassa Péter: A látás elrablása Töredékek
• Bikácsy Gergely: Truffaut titkai
• N. N.: François Truffaut filmjei
AZ ÉN FILMEM
• Kardos Ferenc: A szabadság illúziója Négyszáz csapás
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Még és már Mannheim
FORGATÓKÖNYV
• Sára Sándor: Fúga Részletek egy forgatókönyvből
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Lady Chatterly szeretője
• Szkárosi Endre: 1922
• Bérczes László: Magányos farkas
• Szemadám György: A király és a madár
• Hegyi Gyula: Az istenek a fejükre estek
• Harmat György: Farkasok ideje
• Sneé Péter: Találkozás az árnyakkal
• Boros József: A férfiakalnd elmarad
• Ardai Zoltán: Az egyiptomi utas
• Gáti Péter: Defekt
• Barna Imre: Ki kém, ki nem kém
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Felnőtt-mese Különös házasság
POSTA
• Horváth Edit: Radnóti- és Babits-emlékműsor
• Csoma Béla: A MOKÉP Műsorpolitikai osztályvezetőinek válasza
• Tóth Béla: A MOKÉP Műsorpolitikai osztályvezetőinek válasza
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az Év Játéka

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bécs, 1938

Schubert Gusztáv

 

Mióta moziba már csak karateleckéket venni és vérszomjunkat oltani járhatunk, lassanként el is felejtjük, hogy azért a művészethez a „komoly tárgy” és az erkölcsi emelkedettség önmagában még édeskevés. A Bécs, 1938 igazán nem vádolható durvasággal vagy léhasággal: két tiszta lélek (egy árja színésznő és egy zsidó drámaíró) minden próbát kiálló szerelmének és a német fasizmus szorításában vergődő első osztrák köztársaság végnapjainak története szövődik benne egybe. Meglehetős ízléssel, émelygős édeskedés és gótikus hátborzongatás nélkül. És mégis: a Bécs, 1938 ízig-vérig giccs. Itt nem a bécsi erdő mesél; porcelánfigurák társalognak. Banálisan, elegánsan. De hát alighanem ez a tömény semmitmondás lehetett a cél: az ártatlan, az Anschluss pillanatáig derűsnek és humánusnak megmaradó Ausztria mítosza nem lett volna kibontható eleven sorsokból, hiteles bécsi párbeszédekből (amelyekből Karl Kraus és Ödön von Horváth már jóval az összeomlás előtt kihallotta az eresztékek baljós recsegését, kiérezte a kiegyensúlyozottság középszerűséggé fajulását). Történhetett volna éppen úgy is. Csakhát az össznemzeti naivitás, a barbár ellenfél lovagiasságában való feltétlen bizalom vétke el nem követett bűn. 1938-ban nem a bécsi gemütlichkeit kapitulált a Reich előtt, az már évek óta odavolt, hanem a nemzeti, az osztrák fasizmus. A Bécs, 1938 tisztára mossa a múltat. Baljós az ilyen fényesre sikált, simára csiszolt história. Egy óvatlan nemzet könnyen elvágódhat rajta.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/09 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5478