KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/február
• Németh G. Béla: Az egyetemesség igénye A történelem visszavétele
• Gergely András: A túlélés útjai A történelem visszavétele
• Szabad György: Levél az értékőrzésről A történelem visszavétele
• Szilágyi Ákos: Az Után hősei A történelem visszavétele
• Zsugán István: Egy azonosságzavar története Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Székely Gabriella: Baleset Auschwitzban Társasutazás
• Koltai Tamás: Rejtvényezők Valaki figyel
• Reményi József Tamás: A kis naivak Fiatal értelmiség a filmvásznon
• Szántó Péter: Scarlett néne kunyhója Elfújta a szél
• Marx József: A görög szegénylegény Megalexandrosz
• Takács Ferenc: A hír és a kép Dreyfus – filmen
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Fesztiválmakett Figueira da Foz
• Bikácsy Gergely: A szivarkirály meg a gyilkosok Nyon
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: A város hercege
• Koltai Ágnes: A tutaj utasai
• Dániel Ferenc: Aranyoskám
• Greskovits Béla: Remény és támasz
• Ardai Zoltán: Groteszk vadászat
• Vida János: Tienjün-hegyi történet
• Harmat György: UFO Arizonában
• Sneé Péter: Fele-barát-nőm
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Narcissus
• Vadas József: Díszletek között élünk Lakás a tévében
KÖNYV
• Almási Miklós: A mulandóság enciklopédiája
KRÓNIKA
• N. N.: A Filmmúzeum programjából
• N. N.: Mozgó Képek; Filmkultúra
• N. N.: NDK-filmhét

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Közönséges bűnözők

Barna György

Öt rovott múltú férfit letartóztat, kihallgat, s – bizonyítékok híján – szabadon enged a rendőrség. „Ha már így összejöttünk” – alapon bandát alapítanak és tervezgetnek. Az első közös akciójuk után megbízással keresi fel őket Kobajashi, az „ördög ügyvédje”. Az ördög a legendás maffiózó, Keyser Söze, akit senki sem ismer, tehát nem is biztos, hogy létezik, bár egyesek tudni vélik, hogy miután a magyar maffia kiirtotta a családját Isztambulban, álnéven az alvilág titkos irányítója. A megbízás során a banda négy tagját megölik, az életben maradt törékeny és sánta tag meséli a fentieket a haját tépő rendőrfelügyelőnek, aki ugyan nem hisz Keyser Söze létezésében, de nagyon szeretné elkapni. A vallomástevőnek szabad távozást ígérnek, amennyiben őszintén bevall mindent.

A sátántörténetek sorában egy újabb mű, amely meghajol a zsenialitás előtt, méghozzá úgy, hogy a szerkesztést is átengedi az ördögnek. Az ügyesen kevert idősíkok hatására a vallomás flashback-blokkjait csak a film utolsó és megbízhatóan jelen idejű fejezete gyúrja egésszé. Cselekmény és idő ördöngös labirintusa hivatott léprecsalni résztvevőt és nézőt. Ördögi machináció, és nem rendezői zsonglőrködés szövi a történetet, útvesztőben járunk, mert nem derül ki semmi, mert nem tudjuk, ki mesél. Útvesztőben voltunk, mert a mesélő maga Keyser Söze, az Ördög.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/06 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=298