KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/február
• Németh G. Béla: Az egyetemesség igénye A történelem visszavétele
• Gergely András: A túlélés útjai A történelem visszavétele
• Szabad György: Levél az értékőrzésről A történelem visszavétele
• Szilágyi Ákos: Az Után hősei A történelem visszavétele
• Zsugán István: Egy azonosságzavar története Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Székely Gabriella: Baleset Auschwitzban Társasutazás
• Koltai Tamás: Rejtvényezők Valaki figyel
• Reményi József Tamás: A kis naivak Fiatal értelmiség a filmvásznon
• Szántó Péter: Scarlett néne kunyhója Elfújta a szél
• Marx József: A görög szegénylegény Megalexandrosz
• Takács Ferenc: A hír és a kép Dreyfus – filmen
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Fesztiválmakett Figueira da Foz
• Bikácsy Gergely: A szivarkirály meg a gyilkosok Nyon
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: A város hercege
• Koltai Ágnes: A tutaj utasai
• Dániel Ferenc: Aranyoskám
• Greskovits Béla: Remény és támasz
• Ardai Zoltán: Groteszk vadászat
• Vida János: Tienjün-hegyi történet
• Harmat György: UFO Arizonában
• Sneé Péter: Fele-barát-nőm
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Narcissus
• Vadas József: Díszletek között élünk Lakás a tévében
KÖNYV
• Almási Miklós: A mulandóság enciklopédiája
KRÓNIKA
• N. N.: A Filmmúzeum programjából
• N. N.: Mozgó Képek; Filmkultúra
• N. N.: NDK-filmhét

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A konferanszié

Bikácsy Gergely

 

A film semmitmondó magyar címe bosszantóan félrevezető. Feliks Falk filmjének egy Bálrendező a hőse: a hetvenes évek költekező Lengyelországának látványos báljait szervezi és rendezi ez a lihegő, törtető, nagy svádájú himpellér. „Levezényli” ezeket a rendezvényeket. Vezényel: körtáncot, ütemes tapsot, nevetést, önfeledt gazdag lengyelek európainak hitt báljait. Önmagát és báljait csak tévé-közvetítésben látja elfogadhatónak. Hogy tévé-közvetítette nagy bálokat vezényelhessen, ezért iroda-labirintusokban, végtelenül kanyargó folyosókon és átláthatatlan, csalóka bürokrata-útvesztőkön szaladgál. Bálrendezőnk végül csal, lop, hazudik, feljelentő levelet ír és megzsarolja riválisait. Egy élemedett korú volt titkárnő ágyába is bebújik, hogy titkos értesülésekhez jusson. Ízig-vérig jellemtelen, hitvány alak ez a figura, s hiába Jerzy Stuhr nagyvonalú ripacskodása, ennyi jellemtelenség már érdektelen. (Mert persze lehetne több is, nagyszabású is, de akkor valamiféle ördögien vonzó III. Richárd lenne: lótó-futó pimasz svihákunk nem az).

A filmnek tíz-tizenkét éve akkora sikere volt, hogy később Feliks Falk elkészítette folytatását is. Abban, „az év hőse” tévéműsorban becsületes munkásembereket csap be, már a hadiállapot után. Valamiféle parabolát lássunk e filmekben? A bál mást, többet jelent önmagánál? Bizonyára. Csakhogy ezek a filmek minden szemrevaló ügyességük ellenére fakuló publicisztikák, rövid érvényű, múló érdekességű zsurnaliszta-termékek. Feliks Falkkal nemrég hosszú interjút közölt lapunk. Filmjei kicsit halványítják az interjúból fölérdekesedő személyiségét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/11 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5516