KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/február
• Németh G. Béla: Az egyetemesség igénye A történelem visszavétele
• Gergely András: A túlélés útjai A történelem visszavétele
• Szabad György: Levél az értékőrzésről A történelem visszavétele
• Szilágyi Ákos: Az Után hősei A történelem visszavétele
• Zsugán István: Egy azonosságzavar története Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Székely Gabriella: Baleset Auschwitzban Társasutazás
• Koltai Tamás: Rejtvényezők Valaki figyel
• Reményi József Tamás: A kis naivak Fiatal értelmiség a filmvásznon
• Szántó Péter: Scarlett néne kunyhója Elfújta a szél
• Marx József: A görög szegénylegény Megalexandrosz
• Takács Ferenc: A hír és a kép Dreyfus – filmen
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Fesztiválmakett Figueira da Foz
• Bikácsy Gergely: A szivarkirály meg a gyilkosok Nyon
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: A város hercege
• Koltai Ágnes: A tutaj utasai
• Dániel Ferenc: Aranyoskám
• Greskovits Béla: Remény és támasz
• Ardai Zoltán: Groteszk vadászat
• Vida János: Tienjün-hegyi történet
• Harmat György: UFO Arizonában
• Sneé Péter: Fele-barát-nőm
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Narcissus
• Vadas József: Díszletek között élünk Lakás a tévében
KÖNYV
• Almási Miklós: A mulandóság enciklopédiája
KRÓNIKA
• N. N.: A Filmmúzeum programjából
• N. N.: Mozgó Képek; Filmkultúra
• N. N.: NDK-filmhét

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ászja

Veress József

Turgenyevet, az oroszok klasszikusát elég sokan filmre vitték, igazán maradandó értékű alkotás azonban nem született a két művészet találkozásaiból. Bizonyára azért, mert az Apák és fiúk, a Nemesi fészek meg a többi Turgenyev-regény – de az elbeszéléseket és drámákat is említhetném – igazán nem kinematikusak, dimenzióik teljességét a vászon képtelen visszaadni. Turgenyev történeteiben a líra és a pszichológia, az atmoszféra és a leírás, olykor az ideológia és a filozófia fontosabb „kötőanyag”, mint a mese. Márpedig a rendezőknek nincsenek mindig adekvát eszközeik a turgenyevi mélység tolmácsolásához (újjáteremtésről nem is beszélve).

Itt van például az Ászja, mely nemrégiben Joszif Hejficet, a szovjet film egyik nagytekintélyű veteránját megihlette. Miről szól a prózai mű? Egy szerelmi kapcsolat fejlődéséről (illetve inkább visszafejlődéséről). A „felesleges ember” tehetetlenségéről és felelőtlenségéről. Egy elszalasztott boldogságról. Roppant szimpla sztori. Végtelenül bonyolult analízis. A cselekményt természetesen könnyű rendezői feladat képsorokká formálni. Ami viszont „mögötte” van, a víz alatti áramlatokat – úgyszólván lehetetlen tradicionális eszközök képeskönyvébe préselni.

Az Ászja meglehetősen hagyományos film. Az irodalmi témák iránt fogékony Hejfic (neki köszönhetjük a szerintem legcsehovibb Csehov-filmet, A kutyás hölgyet) ezúttal megelégedett a történés síkjának rekonstruálásával. A lélek mélyrétegeibe nem ereszkedett alá. „Olvasata” helyenként érdekes, de kicsit terjengős és emiatt olykor unalmas. Turgenyevi hangulatokat áraszt ugyan néhány epizód, az N. N. és Ászja között kibontakozó, majd elhamvadó kapcsolat fejlődésének íve azonban többször megtörik. Jelena Korenyeva bizonyára jó színésznő lesz. Egyelőre inkább csak szép.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 38. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7837