KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/március
KRÓNIKA
• N. N.: Magyar filmhét Rómában és Triesztben

• Létay Vera: Mephisto ezredes Szabó István új filmjéről
• Zalán Vince: Hiteink lombtalanodása
• Lengyel László: Lezárult-e a per? A magyar nép nevében
• Lengyel László: Börtönbeszélgetések Háborús bűnösök – önmagukról
VIDEÓ
• Jancsó Gabriella: Gyártók, piacok, jogok Kitekintés a képmagnózás világára
• Koltai Ágnes: Képmagnózás – itthon Beszélgetés dr. Gombár Józseffel
• N. N.: A Mokép videókazetta-kínálata
• N. N.: A Pannónia Filmstúdió videó műterme
• N. N.: A televízió videókazetta-kínálata

• Deák Tamás: Antonioni és a megismerés esélyei
FESZTIVÁL
• Zilahi Judit: A másik Amerika New York
• Koltai Ágnes: Kortársunk a háború Lipcse
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Tavaszi szimfónia
• Lajta Gábor: Erotikus képregény
• Schreiber László: Prognózis
• Bérczes László: Berthe
• Ardai Zoltán: Ha már egyszer megesett
• Magyar Judit: Gumi-Tarzan
• Kapecz Zsuzsa: Az önvédelem nagymestere
• Harmat György: Házibuli
• Gáti Péter: Megtorlás
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Emlékezzünk játszva Szivárvány
• Breitner Miklós: Képhiba Gazdaság a tévében
• Koltai Tamás: Az eposz hitele Vaskor
• Szilágyi János: Péntek esti saláta Beszélgetés Balogh Náriával, a Televízió Ifjúsági Szerkesztőségének vezetőjével

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Angyalok földje

Karcsai Kulcsár István

Kassák Lajos századunk avantgardista irányzatait mélyen átérezve, egyetemes szinten is figyelemre méltót alkotott irodalomban, festészetben egyaránt. Ugyanakkor volt egy nagy realista korszaka is Ennek az időszaknak egyik legjelentősebb alkotása az 1929-ben írt Angyalföld című regénye. Révész György a könyv alapján forgatta az Angyalok földjei. A régi, keserűen, szomorúan legendás Angyalföld támad életre a mozgóképben. A korrajzzá szélesülő, brechti hangvételű, balladisztikus proletár történet méltó irodalmi anyagához, és képileg is igen kifejező. A bánatos, komor mese eleven figurái, sokoldalúan jellemzett alakjai révén válik érdekessé. Humánussá és életigenlővé pedig az a szeretet és részvét teszi, ahogyan ezekhez az emberekhez közeledik a rendező. A film több nemzetközi díjat is nyert, a legnevezetesebb sikerét Mar del Platában aratta, ahol nagydíjat és a filmkritikusok különdíját nyerte el. De minden kitüntetésnél ékesebben szól, hogy majd két évtized múltán is élő, érdekes, szép film Révész György munkája. Makláry Zoltán verklis-alakítása pedig élmény és filmtörténelem egyszerre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7509