KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/április
KRÓNIKA
• N. N.: Negyven év negyven legjobb magyar filmje A szavazás eredménye
FILMSZEMLE
• Losonczi Ágnes: Szemle után
• N. N.: A Magyar Játékfilmszemle díjai
• Lengyel Péter: Fénytörés
• Baló György: Egy amatőr megjegyzései

• Reményi József Tamás: A poénok legendája Hány az óra, Vekker úr?
• Szabó Miklós: A talpraállás képei Az 1944–1945-ös korforduló a magyar filmhíradóban
• Pünkösti Árpád: Felvétel indul! Csaták háború után
• Báron György: Odüsszeusz filmfelvevővel A fehér városban
• Györffy Miklós: Lobogónk, Küsters mama Küsters mama mennybemenetele
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Máskor, máshol
• Gáti Péter: Hazánk
• Sneé Péter: Montenegro
• Dés Mihály: 39 lépcsőfok
• Ardai Zoltán: Hóhányók és hóvirágok
• Lajta Gábor: A legyőzhetetlen Vutang
• Harmat György: Őrült római vakáció
• Kapecz Zsuzsa: Vera és a férfilátogatók
• Lalík Sándor: Tükröződések
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Műsor – kék fényben
• Csörögi István: Közületi házimozi Képmagnózásunk gyakorlatáról
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: Balázs Béla-kötetek

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film / Regény

Nyócker! 3D

Térhatású kerület-felújítás

Orosz Anna Ida

Gauder Áron és Novák Erik szabadszájú Nyócker-animációja immár nemcsak multikulturális, de térhatású is.

A közönség előtt már megmérettetett filmek utólag 3D-ssé renderelt változatát újra piacra dobni mindenekelőtt produceri fogás. A meglévő brandről a mozipénztáraknál újabb bőrt lehet lehúzni egy egész estés animációs film teljes költségvetéséhez képest viszonylag kis anyagi ráfordítással. Mindez már javában zajlik a Disney Birodalomban, ahol Az oroszlánkirály és A szépség és a szörnyeteg után futószalagon porolnák le más mesékről is a meghaladottnak kikiáltott 2D-s látvány porát. Nyugat-Európában is hasonló a trend: a végtelenül finom szövésű filmjeiről ismert francia Michel Ocelot animált árnyjáték-fabulái sorát folytatja Az éjszaka meséi című filmjével – immár 3D-s látvánnyal kiegészítve.

Novák Erik rendező-producer és Gauder Áron animációs filmrendező vállalása tehát nem újkeletű, amikor nyolc évvel ezelőtt készült animált filmjük képszekvenciáit előkotorták a digitális adathordozók mélyrétegeiből. Tették mindezt azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az annak idején többszörösen díjazott filmjük újravágott, újrahangszerelt és 3D-be átkonvertált verziójának moziforgalmazása során esetlegesen nyert bevételből a 2005 óta készülő vikingkori történelmi kalandfilmjüket, az Egillt be tudják végre fejezni.

A Nyócker! minden szempontból jól csengő hívószó. A 2000-es évek derekán hatalmasat robbant egészestés animációs film mindenekelőtt a történet izgalmas társadalmi vonatkozásaival és a digitális 3D-t papírkivágásos technikával vegyítő, hibrid látványvilágával nyűgözte le a hazai és a nemzetközi zsürorokat és filmítészeket. A balkáni módon zűrös Józsefvárosba helyezett multikulti Rómeó és Júlia-parafrázis visszatérést jelentett az eleven hétköznapokba a magyar játékfilm, azon belül is a „kistestvér”, az animációs film történetében. A South Park politikailag inkorrekt, provokatív hangnemében készült magyar gettófilm – akárcsak a tizennyolckarikás amerikai kult-sorozat – a dolgokat néven nevező gyerekek szemszögéből adott humoros látleletet ezredforduló utáni világunk társadalmáról.

Amikor a Disney-féle klasszikus mesefilmek a 3D-s trendnek megfelelő látványvilággal újra moziba kerülnek, akkor mindenekelőtt a sztori kortalansága, a karakterek rendületlen népszerűsége és nem a szoftverekkel konvertált térhatás miatt fog a nézőtér ismételten megtelni. De míg Az oroszlánkirály happyendes hamleti állatmeséje tizennyolc évvel később is ugyanúgy érthető a mai gyerekek számára, addig egy olyan társadalomkritikai utalásokkal és aktuálpolitikusokkal megspékelt szatíra esetében, mint a Nyócker!, már kérdéses, hogy működni tud-e a vásznon közel tíz év elteltével is. Persze azért nem fordult akkorát a világ, és benne Magyarország, hogy elfelejtettük volna az ifjabb Busht, Bin Ladent vagy Tony Blairt. Az alkotók mégis fontosnak tartották, hogy nyolc évvel ezelőtt íródott filmjükkel valahogy a mai társadalmi közéletnek is „oda legyen mondva”, még akkor is, ha nem a Nyócker! 2-t, hanem az első verziónak a technikai átiratát készítették el. A filmkészítők praktikus módon a betétdalok vitriolos nyelvezetű szövegén keresztül hangolták át 2004-es korrajzukat a 2012-es állapotokra, és így kerülhetett fel Pityinger László, ismertebb nevén Dopeman, egyik legfrissebb szerzeményével a film soundtrackjére. A tősgyökeres józsefvárosi előadóművész hírhedt Bazmeg! című száma, melyben az összes aktuális pártot és azok vezetőit melegebb éghajlatra küldi, kézenfekvő módon a film csúcspontjául szolgáló jelenete alá került, melyben az egyébként viszályban élő Lakatos- és a Csorba-klán tagjai közös erővel ebrudalják ki kerületükből a nyóckeres kőolajbizniszre ácsingózó miniszterelnöki delegációt.

Az annak idején rendkívül alacsony költségvetéssel készült Nyócker!-re mégsem a közéleti áthallások miatt élmény újra beülni, hanem azért, mert a technikai vérfrissítés szintén jól áll neki. A film merész képi világa nyolc év alatt nem veszített egyediségéből. Gauderék annak idején szükségből csak a film hátteréül szolgáló pesti díszletet modellezték le 3D-ben, a szereplőket meghagyták kétdimenziósnak és az egyik legprimitívebb animációs eljárással, a figurákat bájos esetlenséggel felruházó papírkivágásos technikával mozgatták meg. A Nyócker! virtuális térmélységgel kiegészült, tökéletlen mise-en-scène-je ma talán még inkább unikális jelenségnek hat az egyre plasztikusabb leképzést megvalósítani képes digitális 3D filmek univerzumában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/05 52-52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11049