KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/április
KRÓNIKA
• N. N.: Negyven év negyven legjobb magyar filmje A szavazás eredménye
FILMSZEMLE
• Losonczi Ágnes: Szemle után
• N. N.: A Magyar Játékfilmszemle díjai
• Lengyel Péter: Fénytörés
• Baló György: Egy amatőr megjegyzései

• Reményi József Tamás: A poénok legendája Hány az óra, Vekker úr?
• Szabó Miklós: A talpraállás képei Az 1944–1945-ös korforduló a magyar filmhíradóban
• Pünkösti Árpád: Felvétel indul! Csaták háború után
• Báron György: Odüsszeusz filmfelvevővel A fehér városban
• Györffy Miklós: Lobogónk, Küsters mama Küsters mama mennybemenetele
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Máskor, máshol
• Gáti Péter: Hazánk
• Sneé Péter: Montenegro
• Dés Mihály: 39 lépcsőfok
• Ardai Zoltán: Hóhányók és hóvirágok
• Lajta Gábor: A legyőzhetetlen Vutang
• Harmat György: Őrült római vakáció
• Kapecz Zsuzsa: Vera és a férfilátogatók
• Lalík Sándor: Tükröződések
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Műsor – kék fényben
• Csörögi István: Közületi házimozi Képmagnózásunk gyakorlatáról
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: Balázs Béla-kötetek

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szigorúan piszkos ügyek

Vaskó Péter

 

A taoizmus jelképe: jin és jang, fehér pötty a feketében, fekete a fehérben, jó és rossz keveredik, mozgatja és hajtja a világot. Ennek tiszta filmi leképezése ez a jó kis hongkongi akció-krimi. Még a nevek is ezt visszhangozzák: Yan még a rendőrtiszti akadémia befejezése előtt beépül a Triádba, elnyeri a főnökök bizalmát is, és a rendőrség egyik legfontosabb besúgója lesz az alvilágban. Minget kamaszkorában a Triád küldi el, hogy végezze el a rendőriskolát, és ő lesz a maffia szeme és füle a hatóságon belül, szorgalma és tehetsége ráadásul egyre magasabb pozícióhoz juttatja a zsaruhierarchiában. Évek múltán a két tégla egy kábítószerügy kapcsán szembekerül egymással, ráadásul mindkét szervezet tudja, hogy áruló van a soraikban, és azt is, hogy az nyer, aki előbb jön rá, ki a feketepéter a csapatban. Azonban a két besúgó is ember, az ellenség soraiban eltöltött évtized igencsak próbára tette lojalitásukat, hűségüket eredeti megbízóik iránt, identitásuk, rendőr- és betyárbecsületük foltos lett, mint a párducbunda, végül már maguk sem tudják igazán, hova is tartoznak. A találkozás azonban elkerülhetetlen, és csak egy maradhat.

Az utóbbi években megszokhattuk, hogy a moziba keletről jön a megváltás, Ázsia élesztette újra az akciót, horrort, lélegezteti az avantgarde-ot, animációt. A Szigorúan piszkos ügyek is jó példa erre; takarékosan a célra összpontosítva alkalmazza a leghatékonyabb és legcélravezetőbb technikákat a történetvezetésben és akciószekvenciákban, emellett felismerhető, tudatosan kidolgozott saját stílussal rendelkezik. Ez a stílus egyfajta éles fényű neo-noir, mely egyszerre éles és baljós, mint egy kormos üvegszilánk.

Az erkölcsi világrend mifelénk rögzült mozikliséit is éppen ezzel a szenvtelen és bátor komolysággal szeli vérző csíkokra, művészi allűrök nélkül egy izgalmas krimi keretein belül. Kijózanító bölcsességgel hagyja, hogy meghasonlott hősei az ellentétek egymást kiegészítő törvénye szerint teljesítsék be sorsukat, mintegy a Tao te king egy bekezdését visszhangozva: „azért a jó a rossz számára mester // a rossz a jónak erő és tehetség”. Jó film.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/01 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1756