KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/április
KRÓNIKA
• N. N.: Negyven év negyven legjobb magyar filmje A szavazás eredménye
FILMSZEMLE
• Losonczi Ágnes: Szemle után
• N. N.: A Magyar Játékfilmszemle díjai
• Lengyel Péter: Fénytörés
• Baló György: Egy amatőr megjegyzései

• Reményi József Tamás: A poénok legendája Hány az óra, Vekker úr?
• Szabó Miklós: A talpraállás képei Az 1944–1945-ös korforduló a magyar filmhíradóban
• Pünkösti Árpád: Felvétel indul! Csaták háború után
• Báron György: Odüsszeusz filmfelvevővel A fehér városban
• Györffy Miklós: Lobogónk, Küsters mama Küsters mama mennybemenetele
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Máskor, máshol
• Gáti Péter: Hazánk
• Sneé Péter: Montenegro
• Dés Mihály: 39 lépcsőfok
• Ardai Zoltán: Hóhányók és hóvirágok
• Lajta Gábor: A legyőzhetetlen Vutang
• Harmat György: Őrült római vakáció
• Kapecz Zsuzsa: Vera és a férfilátogatók
• Lalík Sándor: Tükröződések
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Műsor – kék fényben
• Csörögi István: Közületi házimozi Képmagnózásunk gyakorlatáról
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: Balázs Béla-kötetek

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szerelem első látásra

Veress József

A pelyhedző állú fiatalemberekkel gyakran megesik, hogy halálosan beleszeretnek valamilyen csinos fruskába. Ilyenkor álmodozni kezdenek és fittyet hánynak a realitásokra. A bódító érzés bűvkörében teljesen átalakul a világ: az élet értelmét – erről a kamasz szentül meg van győződve – kizárólag Ő jelenti. Ő, aki rendszerint mások szemébe szeret nézni…

Murat, a kedves grúz film hőse, efféle szituációba keveredik. Ánya idősebb nála, ám ez a fiút csöppet sem zavarja. Hűséges testőrként követi a lányt; még Ánya házasságának híre sem józanítja ki. A gyógyíthatatlan rajongó az icipici remény szalmaszálába is belekapaszkodik.

Bármennyire furcsa (vagy hihetetlen), de a Szerelem első látásra nem annyira a fiatalok kapcsolatának fejlődéséről szól, mint inkább a grúzok népi karakteréről: talpraesettségükről és vehemenciájukról, érzelmességükről és bölcsességükről. A neorealista képek füzére meglehetősen lazán komponált, egyes poénok túljátszottak, a harmadik harmad kissé fáradt (a rendező nem győzte végig szusszal, mert a befejező részben – váratlanul – moralizálni kezd, ahelyett, hogy továbbra is könnyed derűvel mesélne). Rezo Eszadze komédiája mindamellett üde színfolt a mozimulatságok mostanság sajnálatosan gyérülő sorában. Fontos dolgokat lehet belőle megtudni. Például azt, hogy nehéz levágni egy bárányt. Vagy, hogy az álom segít a bűnök elleni küzdelemben, mivel megvilágosítja az elmét. Továbbá: mindenkinek joga van azt csinálni a bajszával, amit akar.

Néhány remek karakter, emlékezetes epizód, jellegzetes hangulat: ezek a Szerelem első látásra legfőbb erényei. Nem nagy film, de hamisítatlanul grúz film. Ennyi elég minősítésnek is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/03 39. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7942