KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Afrikai filmhét

• A szerkesztőség : BBS
• Báron György: Kor-körképek Jegyzetek a Balázs Béla Stúdió új filmjeiről
• Tábor Ádám: Egy fény-érzékeny film Ex-kódex
• Kovács András Bálint: Utazás a filmképben Timár Péter etűdjeiről
• Szilágyi Ákos: Szentimentális archeológia „Sír. lobog a szeretet...”
• Koltai Tamás: Akárhol Európában Sortűz egy fekete bivalyért
• Zsugán István: Kőbánya, Montparnasse, Budapest Beszélgetés Szabó Lászlóval
• Székely Gabriella: Házikabát és tornacipő Uramisten
• Ardai Zoltán: Háttér, arcképpel Eszterlánc
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csala Károly: Profán próféta Tengiz Abuladze

• Barna Imre: Alex a Paradicsomban Flashdance
• Fáber András: Lassan, énekelve Merguerite Duras és a filmpróza
• N. N.: Marguerite Duras filmjei
LÁTTUK MÉG
• Bérczes László: Lebegés
• Boros József: A föld fia
• Gáti Péter: Madonna, milyen csendes az este
• Hegyi Gyula: Tudom, hogy tudod, hogy tudom
• Koltai Ágnes: Kizökkent világ
• Schreiber László: A tej színe
• Harmat György: Maraton életre-halálra
• Sneé Péter: Menekülés a győzelembe
• Kapecz Zsuzsa: Anna Pavlova
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A történelem dramaturgiája Széchenyi napjai
• Reményi József Tamás: Tizenkét kérdőjel A Fiatal Művészek Stúdiójának filmjeiről
KÖNYV
• Koltai Ágnes: Így filmeztek ti

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Flubber – A szórakozott professzor

Tamás Amaryllis

 

Phillip Brainard kétbalkezes bűvészinasként játszik a végtelennel. A világegyetemet gyermeki naivitással keringteti maga körül, hogy a lények és a dolgok tevékenységét megmagyarázza.

A világ természetéről való spekuláció bizony Brainard professzoron múlik, s nem unottképű, életidegen, kérdések nélküli nebulókon. A Robin Williams megformálta kibernetikus zseni az anyagot energiává alakítja az einsteini „korlátozott relativitás” elmélete szerint – az alagsori kémcső-dzsungelben. Matematikai üzeneteket, hatásos mikrobiológiai parancsüzeneteket tanulmányoz, de emberként természetes lény marad, nem hatalmával visszaélő „birodalom a birodalomban”.

Robin Williams gátlástalan infantilizmusának, no meg Weebonak, a professzor-teremtőjébe gyengéden szerelmes robotnak köszönhetően (aki egyszerre hologram-Majmunka és filmtörténeti kaleidoszkóp) a gépek civilizációjában megzabolázhatatlanul buzog a pajkos életöröm. Nem nehéz megjósolni a telt mozitermeket. „Hypotheses non fingo”, azaz feltevésünk nem koholmány, hogy stílszerűen Newtont idézzük végül.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/02 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3617