KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Afrikai filmhét

• A szerkesztőség : BBS
• Báron György: Kor-körképek Jegyzetek a Balázs Béla Stúdió új filmjeiről
• Tábor Ádám: Egy fény-érzékeny film Ex-kódex
• Kovács András Bálint: Utazás a filmképben Timár Péter etűdjeiről
• Szilágyi Ákos: Szentimentális archeológia „Sír. lobog a szeretet...”
• Koltai Tamás: Akárhol Európában Sortűz egy fekete bivalyért
• Zsugán István: Kőbánya, Montparnasse, Budapest Beszélgetés Szabó Lászlóval
• Székely Gabriella: Házikabát és tornacipő Uramisten
• Ardai Zoltán: Háttér, arcképpel Eszterlánc
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csala Károly: Profán próféta Tengiz Abuladze

• Barna Imre: Alex a Paradicsomban Flashdance
• Fáber András: Lassan, énekelve Merguerite Duras és a filmpróza
• N. N.: Marguerite Duras filmjei
LÁTTUK MÉG
• Bérczes László: Lebegés
• Boros József: A föld fia
• Gáti Péter: Madonna, milyen csendes az este
• Hegyi Gyula: Tudom, hogy tudod, hogy tudom
• Koltai Ágnes: Kizökkent világ
• Schreiber László: A tej színe
• Harmat György: Maraton életre-halálra
• Sneé Péter: Menekülés a győzelembe
• Kapecz Zsuzsa: Anna Pavlova
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A történelem dramaturgiája Széchenyi napjai
• Reményi József Tamás: Tizenkét kérdőjel A Fiatal Művészek Stúdiójának filmjeiről
KÖNYV
• Koltai Ágnes: Így filmeztek ti

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Amerikai história X

Nevelős Zoltán

 

A cím egy magánkurzusra utal, amelyet a színesbőrű iskolaigazgató személyesen tart Hitler-imádó tanítványának, és ez a címe annak a házidolgozatnak is, amelyben a fiú felidézi, hogyan is került neonáci csoportjába. Bátyja, az ünnepelt tolvajölő ugyanezen a napon hagyja el a börtönt, ahol bizony történt vele egy-két dolog, ami elgondolkodtatta. A történet a két fiú fekete-fehér flashbackjeivel kerekedik egésszé.

A film a botrány porfelhőjében közelített bemutatója felé; nem a témája, hanem rendezőjének temperamentuma miatt. A reklámfilmes fenegyereknek számító angol Tony Kaye ugyanis zokon vette, amiért a New Line vezetői saját elképzelésükre formálták első játékfilmjét. Kaye a hollywoodi sajtóban fizetett hirdetésekben adott hangot nemtetszésének, majd le akarta vetetni nevét a filmről; az Amerikai Rendezők Egyesülete azonban figyelmeztette, hogy e kettőhöz egyszerre nincs joga, így Kaye most saját céhe ellen indított pert.

Azt, hogy a filmnek pontosan mely részeit érinti az alkotók nézeteltérése, nem tudom, de annyi biztos, lehetne rajta csiszolni. Az elevenbe vágó témát, a mások életmódjával szembeni erőszakos türelmetlenséget ez a film képes nem egyoldalúan – a (faj)gyűlölet ritkán egyoldalú – és ettől különösen átélhetően bemutatni. Ezért kár azokért a pillanatokért, amelyekben az ábrázolás módja nem tetszik.

A szituációk hitelesek, a képek ütnek, az alakítások, különösen a bátyot játszó Edward Nortoné, még sokáig velünk marad. Olykor csak egy hajszálon múlik, ha elromlik egy jelenet, olyasmin, mint a hatásvadászatba hajló belassítások, néhány helyzet zavaró leegyszerűsítése és főként a tanulságot szájbarágó záró-monológ. A dráma ettől azonban még működik, a gyűlölet témájához illően a fordulatokat nem annyira a logikus szükségszerűség, mint inkább a kiszámíthatatlan, irányt vesztett indulat vezérli.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/04 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4439