KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Afrikai filmhét

• A szerkesztőség : BBS
• Báron György: Kor-körképek Jegyzetek a Balázs Béla Stúdió új filmjeiről
• Tábor Ádám: Egy fény-érzékeny film Ex-kódex
• Kovács András Bálint: Utazás a filmképben Timár Péter etűdjeiről
• Szilágyi Ákos: Szentimentális archeológia „Sír. lobog a szeretet...”
• Koltai Tamás: Akárhol Európában Sortűz egy fekete bivalyért
• Zsugán István: Kőbánya, Montparnasse, Budapest Beszélgetés Szabó Lászlóval
• Székely Gabriella: Házikabát és tornacipő Uramisten
• Ardai Zoltán: Háttér, arcképpel Eszterlánc
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csala Károly: Profán próféta Tengiz Abuladze

• Barna Imre: Alex a Paradicsomban Flashdance
• Fáber András: Lassan, énekelve Merguerite Duras és a filmpróza
• N. N.: Marguerite Duras filmjei
LÁTTUK MÉG
• Bérczes László: Lebegés
• Boros József: A föld fia
• Gáti Péter: Madonna, milyen csendes az este
• Hegyi Gyula: Tudom, hogy tudod, hogy tudom
• Koltai Ágnes: Kizökkent világ
• Schreiber László: A tej színe
• Harmat György: Maraton életre-halálra
• Sneé Péter: Menekülés a győzelembe
• Kapecz Zsuzsa: Anna Pavlova
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A történelem dramaturgiája Széchenyi napjai
• Reményi József Tamás: Tizenkét kérdőjel A Fiatal Művészek Stúdiójának filmjeiről
KÖNYV
• Koltai Ágnes: Így filmeztek ti

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Éjszakai lovasok

Peredi Ágnes

 

Lehetett volna izgalmas, fordulatos kalandfilm, és lehetett volna mély, fájdalmas dráma. A néző hosszasan küzd a dilemmával, hogy vajon ennek vagy annak szánták-e művüket az alkotók, akik hosszasan hol erre, hol arra terelik a cselekményt. A film csempészei lovakat hajtanak a meredélyes hegyi utakon át a Csehszlovák Köztársaságból Lengyelországba, hogy az orgazdák pénzéből az egész falu lakossága elutazhasson a jobb élettel kecsegtető Amerikába. Csakhogy emberükre találnak a frissen odahelyezett fináncparancsnokban, aki a rend és törvényesség nevében kemény harcba bocsátkozik a konok hegyi emberekkel.

Ebbe a küzdelembe sok mindent belezsúfoltak, férfias öklözést és puskaropogást, megfélemlített és fellázadó parasztokat, elmaradottságot és babonát, csüggedést és kitartást, egyszóval: mindenfélét. Ám az utolsó pillanatban a film csattanójánál világossá válik az is, hogy a művet drámának szánták, melynek tanulsága, hogy a kisember akár az egyik, akár a másik oldalon áll, veszít, mert a nagypolitikát mások intézik a feje fölött. Mindez az első világháború után, a trianoni békekötés idején történik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/02 46-47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6677