KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Afrikai filmhét

• A szerkesztőség : BBS
• Báron György: Kor-körképek Jegyzetek a Balázs Béla Stúdió új filmjeiről
• Tábor Ádám: Egy fény-érzékeny film Ex-kódex
• Kovács András Bálint: Utazás a filmképben Timár Péter etűdjeiről
• Szilágyi Ákos: Szentimentális archeológia „Sír. lobog a szeretet...”
• Koltai Tamás: Akárhol Európában Sortűz egy fekete bivalyért
• Zsugán István: Kőbánya, Montparnasse, Budapest Beszélgetés Szabó Lászlóval
• Székely Gabriella: Házikabát és tornacipő Uramisten
• Ardai Zoltán: Háttér, arcképpel Eszterlánc
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csala Károly: Profán próféta Tengiz Abuladze

• Barna Imre: Alex a Paradicsomban Flashdance
• Fáber András: Lassan, énekelve Merguerite Duras és a filmpróza
• N. N.: Marguerite Duras filmjei
LÁTTUK MÉG
• Bérczes László: Lebegés
• Boros József: A föld fia
• Gáti Péter: Madonna, milyen csendes az este
• Hegyi Gyula: Tudom, hogy tudod, hogy tudom
• Koltai Ágnes: Kizökkent világ
• Schreiber László: A tej színe
• Harmat György: Maraton életre-halálra
• Sneé Péter: Menekülés a győzelembe
• Kapecz Zsuzsa: Anna Pavlova
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A történelem dramaturgiája Széchenyi napjai
• Reményi József Tamás: Tizenkét kérdőjel A Fiatal Művészek Stúdiójának filmjeiről
KÖNYV
• Koltai Ágnes: Így filmeztek ti

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Olvasói levél – Szerkesztői válasz

Különösen kedvelem...

Pandur Kálmán

 

Különösen kedvelem a sci-fi regényeket és filmeket, ezért talán a szokottnál is nagyobb figyelemmel követem nemcsak a Galaktika, de az összes lap, így a Filmvilág ilyen tárgyú cikkeit is. Kérdésem, hogy a szerkesztőség milyen kritériumok alapján bírálja kedvezően vagy kedvezőtlenül az egyes tudományos-fantasztikus alkotásokat? Azért fogalmazok így, mert rövid idő alatt három sci-fi bemutató is volt, s az önök lapja – szerintem – felemás módon foglalkozott ezekkel a művekkel. A Nyolcadik utas: a halál-t például, gyakorlatilag egyetlen kivételként a filmet kategorikusan elutasító többi kritikával szemben a Filmvilág méltatta a „legértőbb” (legenyhébb?) módon. Furcsa módon azonban – s ráadásul ugyanaz a kritikus – a Harmadik típusú találkozás-t a legnagyobb értetlenséggel fogadta. Nem a dicséretet hiányolom, minden néző és minden kritikus másként lát, hanem a Nyolcadik utas esetében megütött hangot, az alkotás hátterét, a műfaj történetét, fejlődését, a kultúrtörténeti vonatkozásokat. Spielberg mint jelenség, és a Harmadik típusú találkozás, mint az „új Hollywood” egyik kulcsfilmje, alaposabb elmélyedést érdemel. (Zárójelben, de nem mellékes megjegyzésként, M. Crichton filmje, a Kóma ismét elmélyültebb, gazdagabb kritikát kapott lapjukban. Meglepetés most már, vagy nem meglepetés, hogy ezt a kritikát is az előző két filmet bíráló szerző írta?)

 

Pandur Kálmán

Pécs

 

*

 

Meglepetését ha jól értjük nem a kritikus neve, hanem az Ön véleményével olykor teljesen megegyező, máskor teljesen ellentétes véleménye okozza. Ehhez hozzá kell szoknia. Abban viszont teljesen igaza van, hogy a Harmadik típusú találkozások valóban „kulcsfilm”. A kritikát követő számunkban ezért is közöltük Ollózó rovatunkban François Truffaut írását: ,;Spielberggel forgattam” címen. Bizonyára ez sem kerülte el figyelmét.

 

A szerk.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/08 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7350