KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Afrikai filmhét

• A szerkesztőség : BBS
• Báron György: Kor-körképek Jegyzetek a Balázs Béla Stúdió új filmjeiről
• Tábor Ádám: Egy fény-érzékeny film Ex-kódex
• Kovács András Bálint: Utazás a filmképben Timár Péter etűdjeiről
• Szilágyi Ákos: Szentimentális archeológia „Sír. lobog a szeretet...”
• Koltai Tamás: Akárhol Európában Sortűz egy fekete bivalyért
• Zsugán István: Kőbánya, Montparnasse, Budapest Beszélgetés Szabó Lászlóval
• Székely Gabriella: Házikabát és tornacipő Uramisten
• Ardai Zoltán: Háttér, arcképpel Eszterlánc
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csala Károly: Profán próféta Tengiz Abuladze

• Barna Imre: Alex a Paradicsomban Flashdance
• Fáber András: Lassan, énekelve Merguerite Duras és a filmpróza
• N. N.: Marguerite Duras filmjei
LÁTTUK MÉG
• Bérczes László: Lebegés
• Boros József: A föld fia
• Gáti Péter: Madonna, milyen csendes az este
• Hegyi Gyula: Tudom, hogy tudod, hogy tudom
• Koltai Ágnes: Kizökkent világ
• Schreiber László: A tej színe
• Harmat György: Maraton életre-halálra
• Sneé Péter: Menekülés a győzelembe
• Kapecz Zsuzsa: Anna Pavlova
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A történelem dramaturgiája Széchenyi napjai
• Reményi József Tamás: Tizenkét kérdőjel A Fiatal Művészek Stúdiójának filmjeiről
KÖNYV
• Koltai Ágnes: Így filmeztek ti

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A forró nyár árnyai

Sólyom András

 

1947-ben játszódik ez az 1977-ben készült film. Mai szépségű, fiatal nő és férfi a két központi szereplője. Róluk kellene elhinni, hogy tanyán élő parasztok, a háborút követő években. Idilli világukat a mezei, a ház körüli munkák mindennapi feladatai, két gyermekük gondozása tölti ki, míg néhány fegyveres alak rájuk nem tör. Orvost kell szerezniük egy sebesültnek, térképet keríteni a rejtőzködő, Ausztria felé igyekvő banditáknak; és míg a sebesült is lépni tud – talán két hétig – élelmezni őket. A tanyasiak nem kívánják se a városi rendőrség, se más hatóság beavatkozását, a menekülők kotródására várnak.

Hogy közben a megaláztatások sorát, a háborús sakálok zsarnoki szeszélyeit kell eltűrniük, az látszólag nem számít. Nos, számít! A film erről szól. Az idillbe húzódni akarás, a semlegesség utáni vágy, a nem cselekvés, a nem ellenállás – a megaláztatások és az erőszak gyűrűjében – elfogadhatatlan magatartás, bukásra ítélt.

Sajnos, ez az egyáltalán nem közönyt érdemlő gondolatsor – enyhén szólva – csak nehézkesen képes áttörni a film nyelvi közegén. Hiányzik a hiteles atmoszféra, a helyszínek képi szuggesztivitása, az értelmezést segítő ritmus. A vánszorgó jelenetekhez ragasztott, harsogó kísérőzene nem pótolhatja a jelenetek nem létező feszültségét.

A főszereplő, a 30 év körüli férfi és fiatal felesége sem hordozza szavaiban, mozdulataiban azt a háborút, melynek állítólagos árnyékában ez a történet lezajlik. Inkább olyanok, mintha egy mai városból a múlt tanyájára költöző, történelmet-társadalmat kerülni akaró, romantikus ideálok után ábrándozó, elvont humanizmusukra büszkélkedő széplelkek sóhajtozását közvetítenék. Bágyadtságuk, vértelenségük hiteltelensége ellenére is elgondolkodtatóan.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1979/12 43. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8062