KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/július
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Jugoszláv filmnapok
• Koltai Ágnes: Szovjet filmnapok a Győzelem Napja alkalmából
• N. N.: Hibaigazítás

• Dés Mihály: Spanyolország messzire van A spanyol film Franco nélkül
• Kornis Mihály: Zongorista a háztetőn Ragtime
• Zalán Vince: Csak a filmvásznon létezett Nicholas Ray és a Johnny Guitar
• Szilágyi Ákos: Milarepaverzió Kerekasztal-beszélgetés
• Szilágyi Ákos: Az elmesélt én Az „új érzékenység” határai
• Forgács Éva: Festészet, film, fényképrealizmus Kállai Ernő és a vizualitás
• Kállai Ernő: Optikai demokrácia
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A megkésett álmodozások kora Sanremo
• Bikácsy Gergely: Brazilok a Beaubourg-ban Párizs
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kovács András Bálint: Az etnográfus filmrendező Jean Rouch
LÁTTUK MÉG
• Mátyás Péter: Éden boldog-boldogtalannak
• Bérczes László: A szavanna fia
• Koltai Ágnes: Józan őrület
• Ardai Zoltán: A hamiskártyások fejedelme
• Gáti Péter: Bűvös vászon
• Szántó Péter: Kínos történetek
• Glauziusz Péter: A zsaru nem tágít
• Hirsch Tibor: Szivélyes üdvözlet a Földről
• Magyar Judit: Sárkányölő
• Kapecz Zsuzsa: A Nap lánya
TELEVÍZÓ
• Popper Péter: Szabad asszociációk a gyerekekről és a művészetről
• Koltai Ágnes: A tekintélytisztelő televízió Kőszeg
• Faragó Vilmos: Aréna Begurul a labda a szobába
KÖNYV
• Zsombolyai János: Így készül a film?

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Magyar animációs sorozatok

Bata Norbert

Mikrobi – magyar, 1975. Rendezte: Mata János. Szereplők: rajzfilmfigurák. Forgalmazó: MTVA. 124 perc.

Pityke őrmester – magyar, 1979. Rendezte: Maros Zoltán. Szereplők: rajzfilmfigurák. Forgalmazó: MTVA. 96 perc.

A robot és a rendőr: az egyetemes tömegkultúrában oly nagy karriert befutott, mitikussá érett figurák a magyar élőszereplős filmekben jobbára csak korlátozottan vagy korlátoltan jelentek meg. Mindazonáltal a televíziós bemutatásra gyártott animációs sorozatok igyekeztek javítani a mérlegen: mindkét figura markánsan más színben jelent meg ezekben, mint az élőszereplős opuszokban.

Mondhatni, nyertes csapat állt össze újra, hogy megszülethessen a magyar (rajz)film első emblematikus robothőse: a rendező Mata János, a dramaturg Bálint Ágnes és a zeneszerző Lovas Ferenc előzőleg a Kukori és Kotkoda baromfiólbeli mikrokozmoszával arattak sikert, hogy 1974–75 között a világűr makrokozmoszába merészkedjenek a Mikrobival. A sorozat érdekes módon a rádióból érkezett, népszerű hangjáték előzte meg, melynek tizenhárom részét dolgozták rajzfilmmé, s egyúttal jelentősen visszavettek a rádiós széria tudományos-ismeretterjesztő szakszövegeiből. Megtartották viszont a sorozat szellemiségét (középpontban a lehetséges alternatív életformák iránt mutatott rokonszenvvel), s ami még fontosabb: a Mikrobit szinkronizáló, ragyogó Csákányi Lászlót, aki nélkül aligha képzelhetők el a zsémbes pesztra-robot kalandjai a gyerekcsapattal, élen a legkisebb lurkóval, Peppével. A bolygóközi utazásokhoz az alkotók, úttörő módon, a Központi Fizikai Kutató Intézet informatikai eszközeit is igénybe vették: a gyerekek űrhajója – melynek felemelkedése rendszeresen visszatérő kép – számítógép felhasználásával készült. Kevésbé előremutató, de feljegyezhető: a futurisztikus miliőt bizonyos beállításokban makettekről készült fotók adják. A Mikrobi sci-fi témáihoz és sajátos formai megoldásaihoz képest a Belügyminisztérium megrendelésére készült, 1979–80-as Pityke – Maros Zoltán ugyancsak tizenhárom epizódos szériája – minden értelemben földhözragadtnak tűnik: az űr helyett a kortárs Budapest utcái vonzzák, az intergalaktikus nagy utazások helyett a kisszerű bűnözés berkeibe enged bepillantást, s rajzai is szerényebben kidolgozottak. Igaz, őrmester főhőse – neki Kern András kölcsönzi a hangját – számítógéppel vív szellemi csatát, mielőtt hű ebe, Marcipán és gyerekpajtásai segítségével nekilódul lefülelni a bitangokat.

Extrák: Nincsenek. A két sorozat két külön kiadvány.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/05 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11470