KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/július
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Jugoszláv filmnapok
• Koltai Ágnes: Szovjet filmnapok a Győzelem Napja alkalmából
• N. N.: Hibaigazítás

• Dés Mihály: Spanyolország messzire van A spanyol film Franco nélkül
• Kornis Mihály: Zongorista a háztetőn Ragtime
• Zalán Vince: Csak a filmvásznon létezett Nicholas Ray és a Johnny Guitar
• Szilágyi Ákos: Milarepaverzió Kerekasztal-beszélgetés
• Szilágyi Ákos: Az elmesélt én Az „új érzékenység” határai
• Forgács Éva: Festészet, film, fényképrealizmus Kállai Ernő és a vizualitás
• Kállai Ernő: Optikai demokrácia
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A megkésett álmodozások kora Sanremo
• Bikácsy Gergely: Brazilok a Beaubourg-ban Párizs
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kovács András Bálint: Az etnográfus filmrendező Jean Rouch
LÁTTUK MÉG
• Mátyás Péter: Éden boldog-boldogtalannak
• Bérczes László: A szavanna fia
• Koltai Ágnes: Józan őrület
• Ardai Zoltán: A hamiskártyások fejedelme
• Gáti Péter: Bűvös vászon
• Szántó Péter: Kínos történetek
• Glauziusz Péter: A zsaru nem tágít
• Hirsch Tibor: Szivélyes üdvözlet a Földről
• Magyar Judit: Sárkányölő
• Kapecz Zsuzsa: A Nap lánya
TELEVÍZÓ
• Popper Péter: Szabad asszociációk a gyerekekről és a művészetről
• Koltai Ágnes: A tekintélytisztelő televízió Kőszeg
• Faragó Vilmos: Aréna Begurul a labda a szobába
KÖNYV
• Zsombolyai János: Így készül a film?

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

The Killer Inside Me

Soós Tamás Dénes

The Killer Inside Me – amerikai, 2010. Rendezte: Michael Winterbottom. Szereplők: Casey Affleck, Kate Hudson, Jessica Alba. Forgalmazó: InterCom. 109 perc.

Első olvasásra a saját tetteitől elszakadt, a világot torz logikával racionalizáló pszichopata érdes karaktertanulmánya Jim Thompson regénye – másodikra már az ötvenes évekbeli mosolykultúra alatt rohadó hipokrita társadalom felé intézett vádirat. Sodró tempó, húsba vájó brutalitás és – szó szerint – nyaktörő fordulatok teszik az amerikai bűnügyi irodalom itthon keveset emlegetett nehézfiújának egyik legsúlyosabb ponyvájává. A kisregény a Lou Fordban élő gyilkos tetteit, valamint az odáig vezető, gyerekkori traumákkal kísért utat is felrajzolja, amely alatt a texasi olajboom felelőtlen nyerészkedésbe torkolló nemzeti bűnére is kitekint.

Ha valaki, hát a műfaji elvárásokkal kedvtelve játszó, az utóbbi években a Bush-kormány által elszabadított háborúk borzalmait feltáró Michael Winterbottom lehetett volna az, aki nemcsak a kisvárosi seriff kifordult gondolkodásmódját, hanem az őt körbeölelő társadalmat emésztő fekélyt is láttatni tudta volna a thompsoni szarkazmus árnyalataiban. A kísérletező kedvű rendező meglehetősen konzervatív és szöveghű adaptációt tett le az asztalra, amely Lounak mind a városszéli prostituálttal folytatott, szadomazochista szexuális kapcsolatát, mind a helyi tanárnőt érzelmi függőségbe taszító játszadozását kibontja. A kötelező sűrítésnek így a lényeg nem, csak az árnyalatok estek áldozatul.

Ezért is érthetetlen, miért farag Winterbottom szerelmes pszichopatát Thompson hidegvérű antihőséből, aki önigazoló önreflexiók helyett melankolikus flashbackekben idézi fel a szíve prostituáltjával és idilli verésekkel töltött éjszakákat. A felpuhított, érzelmekkel felruházott karakter pont a könyv logikájának mond ellent, amely a társadalmi elvárások mentén hazudott érzelmek mögött rejlő ürességet tapogatta körbe. A nihilt és tébolyt inkább csak Casey Affleck csillantja meg érzékletesen Lou szemében, aki bátor és eszközszegény alakításával – a regény magyar fordításának hiányában – mégis hiánypótlóvá teszi Winterbottom jószándékú, de felemás adaptációját.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/08 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11742