KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/július
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Jugoszláv filmnapok
• Koltai Ágnes: Szovjet filmnapok a Győzelem Napja alkalmából
• N. N.: Hibaigazítás

• Dés Mihály: Spanyolország messzire van A spanyol film Franco nélkül
• Kornis Mihály: Zongorista a háztetőn Ragtime
• Zalán Vince: Csak a filmvásznon létezett Nicholas Ray és a Johnny Guitar
• Szilágyi Ákos: Milarepaverzió Kerekasztal-beszélgetés
• Szilágyi Ákos: Az elmesélt én Az „új érzékenység” határai
• Forgács Éva: Festészet, film, fényképrealizmus Kállai Ernő és a vizualitás
• Kállai Ernő: Optikai demokrácia
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A megkésett álmodozások kora Sanremo
• Bikácsy Gergely: Brazilok a Beaubourg-ban Párizs
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kovács András Bálint: Az etnográfus filmrendező Jean Rouch
LÁTTUK MÉG
• Mátyás Péter: Éden boldog-boldogtalannak
• Bérczes László: A szavanna fia
• Koltai Ágnes: Józan őrület
• Ardai Zoltán: A hamiskártyások fejedelme
• Gáti Péter: Bűvös vászon
• Szántó Péter: Kínos történetek
• Glauziusz Péter: A zsaru nem tágít
• Hirsch Tibor: Szivélyes üdvözlet a Földről
• Magyar Judit: Sárkányölő
• Kapecz Zsuzsa: A Nap lánya
TELEVÍZÓ
• Popper Péter: Szabad asszociációk a gyerekekről és a művészetről
• Koltai Ágnes: A tekintélytisztelő televízió Kőszeg
• Faragó Vilmos: Aréna Begurul a labda a szobába
KÖNYV
• Zsombolyai János: Így készül a film?

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Snowpiercer – Túlélők viadala

Kránicz Bence

Snowpiercer – dél-koreai-amerikai, 2013. Rendezte: Bong Joon-ho. Szereplők: Chris Evans, Song Kang-ho, Tilda Swinton, John Hurt. Forgalmazó: ADS Service. 126 perc.

Dél-koreai rendező Csehországban forgatott, angol nyelvű filmje, amerikai, koreai, brit és román színészekkel, francia képregény alapján – a Snowpiercer a „globális film” eminens példája, amely ráadásul történetében is egy helyre zsúfolja az emberiség összes nációját, filmforgatás helyett egy vonat vagonjaiba terelve mindazokat, akik túlélték a bolygónkat lakhatatlanná tévő új jégkorszakot.

A hatalmas szerelvény zárt ökoszisztémája tökéletesen modellezi a fennálló társadalmi berendezkedést: az első kocsikban kényelmesen elférnek a gazdag kevesek, míg hátul egymáson tülekedve, sötétben és mocsokban vegetálnak a potyautasok ezrei. Időről időre az elnyomottak seregei fellázadnak, és megostromolják az első osztály vagonjait – a cselekmény kezdetén a fél életét a vonaton töltő Curtis (Chris Evans) vezetésével tör ki az esedékes forradalom, hősünk pedig vér és verejték árán jön rá, hogy ahogy a Földön, úgy a Vonaton is a manipulatív elit használja ki a háborgó tömegek dühét.

A hazájában sztárrendezőnek számító Bong Joon-ho A gazdatest sikere és az Anya remeklése után kapott lehetőséget az eddigi legnagyobb költségvetésű dél-koreai film elkészítésére. Inspirációért a gazdag sci-fi hagyománnyal rendelkező francia képregényekhez nyúlt, az 1982-ben megjelent Le Transperceneige történetét azonban lecsupaszította, és látványközpontú akciófilmet hozott ki a disztópikus alaphelyzetből. A Snowpiercert az egyes vagonokban talált akadályok osztják fejezetekre, a kirobbanó erőszak pedig mindenhol más arcot ölt: vaksötétben zajló baltás mészárlás, sokkoló iskolai lövöldözés és gőzfürdőben lefolytatott test test elleni harc ritkítja a szereplőket, míg a fináléban a lélektani hadviselésre kerül a sor. A brutális jeleneteket Bong szürreális humorral ellenpontozza (az ocsmány vonatminiszterre kezet emelő páriát nemcsak megcsonkítják, de egy fél pár cipőt is a fejére tesznek), és a színpompás díszletek is távolítják a realizmustól a történéseket. Emiatt a film nyomasztó jövővízióját nem is lehet túlságosan komolyan venni, az akciószekvenciák stílusbravúrjai viszont társadalmi mondanivaló nélkül is emlékezetesek.

Éppen a pazar látványvilág miatt fájlalhatjuk, hogy a Snowpiercer a rendező és az amerikai forgalmazó elhúzódó vitái miatt elkerülte a magyar mozikat, a Weinstein testvérek ugyanis húsz perccel megkurtították volna a játékidőt. Végül Bong kiharcolta, hogy az ő változatát mutassák be, és bizonyára a botrány hírének is betudható, hogy a film máris kisebbfajta kultstátuszra tett szert a sci-fi rajongók körében.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/10 63-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12441