KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/július
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Jugoszláv filmnapok
• Koltai Ágnes: Szovjet filmnapok a Győzelem Napja alkalmából
• N. N.: Hibaigazítás

• Dés Mihály: Spanyolország messzire van A spanyol film Franco nélkül
• Kornis Mihály: Zongorista a háztetőn Ragtime
• Zalán Vince: Csak a filmvásznon létezett Nicholas Ray és a Johnny Guitar
• Szilágyi Ákos: Milarepaverzió Kerekasztal-beszélgetés
• Szilágyi Ákos: Az elmesélt én Az „új érzékenység” határai
• Forgács Éva: Festészet, film, fényképrealizmus Kállai Ernő és a vizualitás
• Kállai Ernő: Optikai demokrácia
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A megkésett álmodozások kora Sanremo
• Bikácsy Gergely: Brazilok a Beaubourg-ban Párizs
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kovács András Bálint: Az etnográfus filmrendező Jean Rouch
LÁTTUK MÉG
• Mátyás Péter: Éden boldog-boldogtalannak
• Bérczes László: A szavanna fia
• Koltai Ágnes: Józan őrület
• Ardai Zoltán: A hamiskártyások fejedelme
• Gáti Péter: Bűvös vászon
• Szántó Péter: Kínos történetek
• Glauziusz Péter: A zsaru nem tágít
• Hirsch Tibor: Szivélyes üdvözlet a Földről
• Magyar Judit: Sárkányölő
• Kapecz Zsuzsa: A Nap lánya
TELEVÍZÓ
• Popper Péter: Szabad asszociációk a gyerekekről és a művészetről
• Koltai Ágnes: A tekintélytisztelő televízió Kőszeg
• Faragó Vilmos: Aréna Begurul a labda a szobába
KÖNYV
• Zsombolyai János: Így készül a film?

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kőbunkó

Barotányi Zoltán

Alkimisták, druidák, beavatott misztikusok, függetlenített KISZ-titkárok és egyéb sámánok hiába keresték a „tökéletes ember” titkát – s ím, most váratlanul mégis eljött közénk! Ha már a homunculus (à la Saint-Germain gróf) nem sikerült, hát jöjjön a paleo-mirelitáru, a lejárt szavatosságú neandervölgyi húskonzerv – a csiszolt modorú bunkók korában sztár lehet a prehisztorikus nyersgyémánt. Les Mayfield filmjében, a beszédes című Kőbunkóban megtörténik a Trója megleléséhez mérhető csoda – az öregdiák Dave kiássa Linket, a hibernált Übermenschet. Ez a példány korántsem hasonlít a közelmúltban Tirolban fellelt sorstársára (amaz állítólag hózentrágert visel, s a jégen keresztül szemlélve is ]ól látszik, hogy anno a torkára fagyott a jódli) – eleven erő, pleisztocén energia tombol a felolvadt emberelődben. A rendező a reszurrekció után rútul cserbenhagyja a kamaszkorú lelencet – Linkre még Twist Olivérénél is sanyarúbb sors vár: a film további részét iszonyú unalomban kell leélnie. Malackodhat a reggelinél (apróbb derültség), fitogtathatja állítólagos tánctudását (felejthető), pereghetnek a szellemesnek vélt kamaszdumák (ahogy Móricka elképzeli): a lassan vénülő örökgyermeket mégis elfogja a nosztalgia, a régi szép idők után.

Megkapja itt a magáét a megcélzott tiniközönség is: egy kis „California über Alles” életérzés, egy kis neoprimitív önkifejezés, s a legvégén jóízű hempergés a sáros-mocskos vízben. Na ja, hát hogy hasson az előember példája: felszabadulnak az ősi ösztönök. Retour à la nature. Vissza a majomhoz. Vagy inkább a malachoz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/05 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1268