KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/július
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Jugoszláv filmnapok
• Koltai Ágnes: Szovjet filmnapok a Győzelem Napja alkalmából
• N. N.: Hibaigazítás

• Dés Mihály: Spanyolország messzire van A spanyol film Franco nélkül
• Kornis Mihály: Zongorista a háztetőn Ragtime
• Zalán Vince: Csak a filmvásznon létezett Nicholas Ray és a Johnny Guitar
• Szilágyi Ákos: Milarepaverzió Kerekasztal-beszélgetés
• Szilágyi Ákos: Az elmesélt én Az „új érzékenység” határai
• Forgács Éva: Festészet, film, fényképrealizmus Kállai Ernő és a vizualitás
• Kállai Ernő: Optikai demokrácia
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A megkésett álmodozások kora Sanremo
• Bikácsy Gergely: Brazilok a Beaubourg-ban Párizs
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kovács András Bálint: Az etnográfus filmrendező Jean Rouch
LÁTTUK MÉG
• Mátyás Péter: Éden boldog-boldogtalannak
• Bérczes László: A szavanna fia
• Koltai Ágnes: Józan őrület
• Ardai Zoltán: A hamiskártyások fejedelme
• Gáti Péter: Bűvös vászon
• Szántó Péter: Kínos történetek
• Glauziusz Péter: A zsaru nem tágít
• Hirsch Tibor: Szivélyes üdvözlet a Földről
• Magyar Judit: Sárkányölő
• Kapecz Zsuzsa: A Nap lánya
TELEVÍZÓ
• Popper Péter: Szabad asszociációk a gyerekekről és a művészetről
• Koltai Ágnes: A tekintélytisztelő televízió Kőszeg
• Faragó Vilmos: Aréna Begurul a labda a szobába
KÖNYV
• Zsombolyai János: Így készül a film?

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Pelé

Baski Sándor

Pelé: Birth of a Legend – amerikai-brit, 2016. Rendezte és írta: Jeff és Michael Zimbalist. Kép: Matthew Libatique. Zene: A.R. Rahman. Szereplők: Kevin de Paula (Pelé), Diego Boneta (Jose), Vincent D’’Onofrio (Feola), Colm Meaney (Raynor). Gyártó: Imagine Entertainment / Zohar International. Forgalmazó: A Company Hungary. Szinkronizált. 107 perc.

 

Ha Edson Arantes do Nascimentót élő legendának nevezzük, valószínűleg még keveset is mondtunk. A Pelé művésznéven befutott futballista minden idők talán legismertebb sportolója, Brazíliában nemzeti hős, mindenhol máshol példakép és ikon. Még egy világklasszis rendező számára is merész vállalás lenne ezt az életutat fikciós formában megörökíteni, a rutintalan Jeff és Michael Zimbalist részéről pedig egyenesen vakmerőség volt igent mondani a projektre. A Pelét íróként és rendezőként is jegyző testvérpáros forgatott már a brazil szegénynegyedekben (Favela Rising) és a dél-amerikai futball világáról is (The Two Escobars), ami elviekben ideális előtanulmányként szolgálhatott volna első fikciós filmjükhöz. A dokumentarista érzékenységnek, a realista hangvételnek itt azonban nyoma sincs – a fiatal játékos életét kilencéves korától az 1958-as világbajnoki diadalig követő történet a hollywoodi sportfilmek szokásos kliséit vonultatja fel.

Az alkotók mentségére szolgálhat, hogy Pelé karrierje valóban népmesei, az apja kettétört álmát beteljesítő, mezítlábas, szegény srác útját a világhírig nehéz pátosz nélkül elmesélni, a drámai potenciál ugyanakkor hiányzik belőle, hiszen felemelkedése gyors és viszonylag fájdalommentes volt. Zimbalisték legfőbb bűne ezért nem az, hogy képtelenek kilépni a biztonságos panelek és a mítoszápolás kötelező körei közül, hanem hogy erre kísérletet sem tesznek. Megpróbálják ugyan értelmezi a legendát – szerintük Pelé játékstílusa a brazil néplélek megtestesülése –, de ezt az állítást a hasonló üzenetet sulykoló Nike-reklámok szintjén fogalmazzák csak meg. Peléről – a játékosról és a jelenségről – a stáblista alatt futó archív felvételek ezerszer többet mondanak el, mint az azt megelőző másfél óra.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/06 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12769