KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/július
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Jugoszláv filmnapok
• Koltai Ágnes: Szovjet filmnapok a Győzelem Napja alkalmából
• N. N.: Hibaigazítás

• Dés Mihály: Spanyolország messzire van A spanyol film Franco nélkül
• Kornis Mihály: Zongorista a háztetőn Ragtime
• Zalán Vince: Csak a filmvásznon létezett Nicholas Ray és a Johnny Guitar
• Szilágyi Ákos: Milarepaverzió Kerekasztal-beszélgetés
• Szilágyi Ákos: Az elmesélt én Az „új érzékenység” határai
• Forgács Éva: Festészet, film, fényképrealizmus Kállai Ernő és a vizualitás
• Kállai Ernő: Optikai demokrácia
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A megkésett álmodozások kora Sanremo
• Bikácsy Gergely: Brazilok a Beaubourg-ban Párizs
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kovács András Bálint: Az etnográfus filmrendező Jean Rouch
LÁTTUK MÉG
• Mátyás Péter: Éden boldog-boldogtalannak
• Bérczes László: A szavanna fia
• Koltai Ágnes: Józan őrület
• Ardai Zoltán: A hamiskártyások fejedelme
• Gáti Péter: Bűvös vászon
• Szántó Péter: Kínos történetek
• Glauziusz Péter: A zsaru nem tágít
• Hirsch Tibor: Szivélyes üdvözlet a Földről
• Magyar Judit: Sárkányölő
• Kapecz Zsuzsa: A Nap lánya
TELEVÍZÓ
• Popper Péter: Szabad asszociációk a gyerekekről és a művészetről
• Koltai Ágnes: A tekintélytisztelő televízió Kőszeg
• Faragó Vilmos: Aréna Begurul a labda a szobába
KÖNYV
• Zsombolyai János: Így készül a film?

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Marhakonzerv akció

Nagy Gergely

Az első öt percben egy autós üldözés tébolyában nyüzsögnek a 70-es évekbeli Fordok Bogota utcáin. Nyüzsögnek az ötletek is: felborul a piaci stand, ömlik a narancs, szétesik az utcai színpad az énekes alatt, kirakatok, üzletek törtek darabokra a flúgos futamban, a csúcsponton pedig elszabadul kétszáz focilabda. De ez csak öt perc a főcím előtt. Aztán mintha egy másik filmet látnánk, ötletek, izgalmak nélküli erőlködés következik. A színhely immár a díszlet-Párizs, sztori helyett talk show-t kapunk, csak beszélnek kalandról, szexről. Az antikémfilm ostoba figurái autón száguldoznak egy kolumbiai kisfőnök elfogása ürügyén – ezt néha felemlítik, hogy el ne felejtsük. Egy valami marad tehát: az autók. Citroënek. A jó szponzor minden típust belezsúfoltatott a filmbe, mely most már arról szól, mit bír ki egy BX 16-os. Keveset; a rossz rendezőnek mégis egy órájába kerül tönkretennie. A vetélytársa, a Renault, mindezt alig egy perc alatt elintézte szellemes tévéreklámjában, melyben egy féltékeny nő rongálja meg az autót és borítja ki a férjét. A BX-nek tehát befellegzett, jöhet az új típus, az XM – ez a Marhakonzerv akció zanzája – s a pipogya főhős meg is kapja a guruló csodát.

Mellesleg, a Citroënek Le Corbusier óta tényleg eredetiek, olyanok, mint amilyennek egy kisgyerek képzeli az űrhajót... De ez már csak unalom szülte széksori morfondírozás, a vásznon diadalt ül a grandiózus hülyeség.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/02 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=140