KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/július
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Jugoszláv filmnapok
• Koltai Ágnes: Szovjet filmnapok a Győzelem Napja alkalmából
• N. N.: Hibaigazítás

• Dés Mihály: Spanyolország messzire van A spanyol film Franco nélkül
• Kornis Mihály: Zongorista a háztetőn Ragtime
• Zalán Vince: Csak a filmvásznon létezett Nicholas Ray és a Johnny Guitar
• Szilágyi Ákos: Milarepaverzió Kerekasztal-beszélgetés
• Szilágyi Ákos: Az elmesélt én Az „új érzékenység” határai
• Forgács Éva: Festészet, film, fényképrealizmus Kállai Ernő és a vizualitás
• Kállai Ernő: Optikai demokrácia
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A megkésett álmodozások kora Sanremo
• Bikácsy Gergely: Brazilok a Beaubourg-ban Párizs
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kovács András Bálint: Az etnográfus filmrendező Jean Rouch
LÁTTUK MÉG
• Mátyás Péter: Éden boldog-boldogtalannak
• Bérczes László: A szavanna fia
• Koltai Ágnes: Józan őrület
• Ardai Zoltán: A hamiskártyások fejedelme
• Gáti Péter: Bűvös vászon
• Szántó Péter: Kínos történetek
• Glauziusz Péter: A zsaru nem tágít
• Hirsch Tibor: Szivélyes üdvözlet a Földről
• Magyar Judit: Sárkányölő
• Kapecz Zsuzsa: A Nap lánya
TELEVÍZÓ
• Popper Péter: Szabad asszociációk a gyerekekről és a művészetről
• Koltai Ágnes: A tekintélytisztelő televízió Kőszeg
• Faragó Vilmos: Aréna Begurul a labda a szobába
KÖNYV
• Zsombolyai János: Így készül a film?

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Fekete Tigris könnyei

Varró Attila

 

Miként az olasz Cinecittának, a dél-kelet ázsiai álomgyáraknak is megvan a maguk vadnyugati film-verziója, sõt ezek elnevezése is a nagy elõdöt idézi: Bollywoodban curry western, a fénykorában évi 200 mûvet bemutató bangkoki filmvilágban pedig (egy helyi kagylólevesrõl) Tom Yum cowboyfilm néven kereshetik a moziétlapokon. Thaiföldön Peckinpah-t Mitr Chaibanchának, Leonét Ratana Pestonjinak hívják, a sziámi Sam Fuller pedig Chatri Chalerm Yukol néven ismeretes, és mellesleg a királyi ház tagja – aki pedig népszerû honfitársai helyett a kevésbé ismert nyugati mesterektõl ollózott össze elsõfilmet magának, az Wisit Sasanatieng, a hazai filmgyártás nemzetközi népszerûsítését megcélzó ifjú reklámrendezõ. Melodramatikus elemektõl túlcsorduló western-meséje Volt egyszer egy Vadnyugatot, Vad bandát reciklizál egy digitálisan pasztell-tónusúra színezett sziám operettvilágban, ahol a fõhõsöket mindig csupán egy hajszál választja el attól, hogy szenvedélyesen dalra fakadjanak.

Amennyiben A Fekete Tigris könnyei (amely eredetiben az árulkodóbb A Menny lesújt a banditákra címet viseli) újabb ezredfordulós kísérlet egy szilárd zsánerséma önreflektív felülírására, alkotója sajnos jócskán lemaradt a Jeunet, Luhrman, Raimi vagy a szöuli Lee Myung-see stílbravúrjaival fémjelzett élvonaltól: sem Warhol-nyomatokra redukált képi világa, sem középszerûen koreografált akcióbetétjei nem mutatják meggyõzõ jelét rendezõi kreativitásnak. Önfeledt túlzásai és gyakori kikacsintásai viszont élvezetes, némiképp szokatlan mûfajparódiát kínálnak az utóbbi idõk hollywoodi kínálatába belefáradt nagyközönségnek, újabb helyi színnel gazdagítva lassan bõvülõ palettánkat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/01 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2432