KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/július
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Jugoszláv filmnapok
• Koltai Ágnes: Szovjet filmnapok a Győzelem Napja alkalmából
• N. N.: Hibaigazítás

• Dés Mihály: Spanyolország messzire van A spanyol film Franco nélkül
• Kornis Mihály: Zongorista a háztetőn Ragtime
• Zalán Vince: Csak a filmvásznon létezett Nicholas Ray és a Johnny Guitar
• Szilágyi Ákos: Milarepaverzió Kerekasztal-beszélgetés
• Szilágyi Ákos: Az elmesélt én Az „új érzékenység” határai
• Forgács Éva: Festészet, film, fényképrealizmus Kállai Ernő és a vizualitás
• Kállai Ernő: Optikai demokrácia
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A megkésett álmodozások kora Sanremo
• Bikácsy Gergely: Brazilok a Beaubourg-ban Párizs
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kovács András Bálint: Az etnográfus filmrendező Jean Rouch
LÁTTUK MÉG
• Mátyás Péter: Éden boldog-boldogtalannak
• Bérczes László: A szavanna fia
• Koltai Ágnes: Józan őrület
• Ardai Zoltán: A hamiskártyások fejedelme
• Gáti Péter: Bűvös vászon
• Szántó Péter: Kínos történetek
• Glauziusz Péter: A zsaru nem tágít
• Hirsch Tibor: Szivélyes üdvözlet a Földről
• Magyar Judit: Sárkányölő
• Kapecz Zsuzsa: A Nap lánya
TELEVÍZÓ
• Popper Péter: Szabad asszociációk a gyerekekről és a művészetről
• Koltai Ágnes: A tekintélytisztelő televízió Kőszeg
• Faragó Vilmos: Aréna Begurul a labda a szobába
KÖNYV
• Zsombolyai János: Így készül a film?

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Piszkos tánc

Létay Vera

A Flashdance, a Breakdance sikere után a Dirty Dancing, a buja, „piszkos” tánc, a vonagló csípők, szemérmetlen belépések lázadó koreográfiája. A felvilágosult Kennedy-korszak, a mambo-zene, a hatvanas évek nosztalgikus idézése, az ébredő érzékiség és a társadalmi egyenlőség naiv osztályöntudatának sajátos összeötvözése, az amerikai boldogság-biznisz ideológiai revüje. Színhely: a lovaglás- és golfoktatásra, tánc- és énekkurzusokra specializálódott vidéki hotelkombinát, a magyar szakszervezeti üdültetés kultúrtevékenységének aranyozott, égi mása, a jenki luxus-SZOT nyári örömvilága.

A vendégek szórakoztatására, oktatására és egyéb irányú érdeklődésének kielégítésére alkalmazott táncosok, pincérként vakációzó egyetemisták kizsákmányolt osztálya áll szemben a pénzes hotelvendégek felsőbb kasztjával. Ám a „tojásfejű”, jómódú orvos elkényeztetett leánykája beleszeret az egyik izmos táncproletárba. Titkos pásztorórákon tevékenykednek az osztálybékéért, s az ideológiai érintetlenségét elvesztő, tehetséges lábú forradalmár baba hosszú vívódás után vállalja apja előtt, sőt a hotelvendégek nagy nyilvánossága előtt is sanyarú sorsú választottját. A liberális apa áldását adja a mezalianszra, s fergeteges táncfináléban simulnak el a társadalmi feszültségek.

Amerikai proletárok ne csüggedjetek! Van még remény.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/07 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5432