KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/július
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Jugoszláv filmnapok
• Koltai Ágnes: Szovjet filmnapok a Győzelem Napja alkalmából
• N. N.: Hibaigazítás

• Dés Mihály: Spanyolország messzire van A spanyol film Franco nélkül
• Kornis Mihály: Zongorista a háztetőn Ragtime
• Zalán Vince: Csak a filmvásznon létezett Nicholas Ray és a Johnny Guitar
• Szilágyi Ákos: Milarepaverzió Kerekasztal-beszélgetés
• Szilágyi Ákos: Az elmesélt én Az „új érzékenység” határai
• Forgács Éva: Festészet, film, fényképrealizmus Kállai Ernő és a vizualitás
• Kállai Ernő: Optikai demokrácia
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A megkésett álmodozások kora Sanremo
• Bikácsy Gergely: Brazilok a Beaubourg-ban Párizs
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kovács András Bálint: Az etnográfus filmrendező Jean Rouch
LÁTTUK MÉG
• Mátyás Péter: Éden boldog-boldogtalannak
• Bérczes László: A szavanna fia
• Koltai Ágnes: Józan őrület
• Ardai Zoltán: A hamiskártyások fejedelme
• Gáti Péter: Bűvös vászon
• Szántó Péter: Kínos történetek
• Glauziusz Péter: A zsaru nem tágít
• Hirsch Tibor: Szivélyes üdvözlet a Földről
• Magyar Judit: Sárkányölő
• Kapecz Zsuzsa: A Nap lánya
TELEVÍZÓ
• Popper Péter: Szabad asszociációk a gyerekekről és a művészetről
• Koltai Ágnes: A tekintélytisztelő televízió Kőszeg
• Faragó Vilmos: Aréna Begurul a labda a szobába
KÖNYV
• Zsombolyai János: Így készül a film?

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Prof. Kuruzsló

Greskovits Béla

 

Ez a film nem méltó figyelmünkre. Értéktelen giccs. Meglepőnek egyvalamit találhatunk benne: azt, hogy a közelmúlt Lengyelországában készítették.

Mert mégiscsak meghökkentő látni, hogy míg a hetvenes évek végén érlelődő krízisben filmművészek (Wajdát, Zanussit, Kawalerowiczot említhetnénk) érvényes alkotások emlékezetes sorában szóltak felelősségérzetükről és szorongásukról, Jerzy Hoffman (olyan szuper- és nosztalgiafilmek rendezője, mint a nemrég nálunk is bemutatott Áradat és A leprás nő), azon fáradozott, hogy filmje búzavirágszemű boltoslányát boldog párrá boronálja össze egy makulátlanra sikált jellemű ifjú gróffal. És, nehogy a finnyás nagyúri família kivetnivalót találjon a frigyben, még azt is „kiderítette”, hogy a boltoskisasszony a háború előtti Lengyelország legjobb sebészorvosának lánya. A „kuruzslóé”, aki feleségétől s a világ által megbántottan egy istenhátamögötti faluban csodadoktorkodik.

Ilyen és ehhez hasonló ízetlenségekből: szenvelgő nagytotálokból, szekérderéknyi piros rózsából s a szentimentális mélypontokon fülünkbe bugyborékoltatott édeskés muzsikából áll a film.

Nem egyszerűen a giccs iránti ellenszenv, hanem kínos feszélyezettség lesz úrrá rajtunk, amint „meseautót” látunk suhanni a lengyel tájak szomorú sarán.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/10 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6625