KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/július
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Jugoszláv filmnapok
• Koltai Ágnes: Szovjet filmnapok a Győzelem Napja alkalmából
• N. N.: Hibaigazítás

• Dés Mihály: Spanyolország messzire van A spanyol film Franco nélkül
• Kornis Mihály: Zongorista a háztetőn Ragtime
• Zalán Vince: Csak a filmvásznon létezett Nicholas Ray és a Johnny Guitar
• Szilágyi Ákos: Milarepaverzió Kerekasztal-beszélgetés
• Szilágyi Ákos: Az elmesélt én Az „új érzékenység” határai
• Forgács Éva: Festészet, film, fényképrealizmus Kállai Ernő és a vizualitás
• Kállai Ernő: Optikai demokrácia
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A megkésett álmodozások kora Sanremo
• Bikácsy Gergely: Brazilok a Beaubourg-ban Párizs
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kovács András Bálint: Az etnográfus filmrendező Jean Rouch
LÁTTUK MÉG
• Mátyás Péter: Éden boldog-boldogtalannak
• Bérczes László: A szavanna fia
• Koltai Ágnes: Józan őrület
• Ardai Zoltán: A hamiskártyások fejedelme
• Gáti Péter: Bűvös vászon
• Szántó Péter: Kínos történetek
• Glauziusz Péter: A zsaru nem tágít
• Hirsch Tibor: Szivélyes üdvözlet a Földről
• Magyar Judit: Sárkányölő
• Kapecz Zsuzsa: A Nap lánya
TELEVÍZÓ
• Popper Péter: Szabad asszociációk a gyerekekről és a művészetről
• Koltai Ágnes: A tekintélytisztelő televízió Kőszeg
• Faragó Vilmos: Aréna Begurul a labda a szobába
KÖNYV
• Zsombolyai János: Így készül a film?

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A hegy legendája

Dániel Ferenc

 

Kétórás mozgókép-mese koravén gyerekeknek vagy visszamaradott felnőtteknek: Hongkongból. King Hu rendezőproducer mintha be akarná bizonyítani, hogy varázslatos tájaikon nemcsak a karate, a csihi-puhi akrobatika járja, hanem megterem ott a legenda is, a misztikum, a rontás, a káprázat. Persze nem a farmergyártó manufaktúrák környékén, vagy a korszerű szereldékben – ugyan! –; a Szung dinasztia archaikus mondái között. Valamilyen ősi háború után, az elhagyott Északi Erőd tájékán, ahol az unalom terjeng. Ázsiai unalom. Hu úr (talán vándor írnok? misztikus műfordító?) magas megbízatás nyomán négy kötet buddhista szútrát másol; s milyen naiv egy XI. századbeli értelmiségi is, hogy nem veszi észre: körülötte emberformájú démonok, jó és rossz lelkek, tamtamozó szerzetesek nyüzsögnek – arra várva, hogy a kész másolat végre megváltsa őket. Hu úr minden mértéket meghaladóan egy-ügyű; démon szépséget vesz feleségül démonanyóssal; igaz, XI. századi luxusháztartás szolgálja kényelmét és akadnak jótét lények, akik vigyáznak épségére is. Amikorra ez a vigyázat átcsap kénköves, durrogós, füstös körmérkőzésbe, és a szútra-kópia kész, az írástudónak is felnyílik végre a szeme: „hinnye, itt az alvilág játszadozik! Nőm, a gonosz majd’ megölt! Felhő kisasszony, a légies, költői szerelem tárgya hamvába holt!”.., és így tovább. Mi hitelesítené jobban, hogy a hongkongi filmesek sem hisznek a mesében, minthogy hősünket a történet végén fölébresztik: álom volt az egész. Szabvány álom, számunkra kissé idegen körítéssel. A berendezési tárgyakat, a jelmezeket, a szobrokat emlékezetünk ázsiai tárlóiban őrizzük majd.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/09 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7347