KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/július
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Jugoszláv filmnapok
• Koltai Ágnes: Szovjet filmnapok a Győzelem Napja alkalmából
• N. N.: Hibaigazítás

• Dés Mihály: Spanyolország messzire van A spanyol film Franco nélkül
• Kornis Mihály: Zongorista a háztetőn Ragtime
• Zalán Vince: Csak a filmvásznon létezett Nicholas Ray és a Johnny Guitar
• Szilágyi Ákos: Milarepaverzió Kerekasztal-beszélgetés
• Szilágyi Ákos: Az elmesélt én Az „új érzékenység” határai
• Forgács Éva: Festészet, film, fényképrealizmus Kállai Ernő és a vizualitás
• Kállai Ernő: Optikai demokrácia
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: A megkésett álmodozások kora Sanremo
• Bikácsy Gergely: Brazilok a Beaubourg-ban Párizs
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Kovács András Bálint: Az etnográfus filmrendező Jean Rouch
LÁTTUK MÉG
• Mátyás Péter: Éden boldog-boldogtalannak
• Bérczes László: A szavanna fia
• Koltai Ágnes: Józan őrület
• Ardai Zoltán: A hamiskártyások fejedelme
• Gáti Péter: Bűvös vászon
• Szántó Péter: Kínos történetek
• Glauziusz Péter: A zsaru nem tágít
• Hirsch Tibor: Szivélyes üdvözlet a Földről
• Magyar Judit: Sárkányölő
• Kapecz Zsuzsa: A Nap lánya
TELEVÍZÓ
• Popper Péter: Szabad asszociációk a gyerekekről és a művészetről
• Koltai Ágnes: A tekintélytisztelő televízió Kőszeg
• Faragó Vilmos: Aréna Begurul a labda a szobába
KÖNYV
• Zsombolyai János: Így készül a film?

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az Acélváros titka

Loránd Gábor

Ifjúsági kalandfilm, Verne-stílusú romantikus „sci-fi” és kisgyermekeknek szóló történelmi mese hibridjét láthatjuk a moziban. A jó szándékhoz ezúttal sem fér kétség, de mint annyi más esetben, ez itt is kevés. Két képzelt város áll szemben egymással. Fortunában virágzik a tudomány, az emberek makulátlan eleganciával öltözködnek, és mosoly ragyog az arcukon. Az Acélváros világuralomra törő félelmetes rendőrállam, őrült diktátora csodafegyverrel tör Fortuna megsemmisítésére. (Meg is magyarázza, miért: mert ott szökőkutak vannak és jólét.) A folyó egyik partján pompázó színek, a másikon nyomasztó szürkeség, még a rosszul sikerült makettek is riasztanak bennünket. A neutronbombát idéző szénsavbomba szerencsére visszafelé sül el, aminek mindannyian valóban örülhetünk. Annak már kevésbé, hogy az okító magyarázatok gyakran sután és naivan hangzanak el, laposak a történelmi párhuzamok, ügyefogyottan sematikus képletek szembesülnek, és bizonyára a gyerekek is rosszalló kacajra fakadnak az amatőr verekedéseken.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/12 44. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7632