KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/augusztus
• Szilágyi Ákos: A film elszakadása
• Schubert Gusztáv: Kis magyar vállalkozás Beszélgetés Erdős Pállal
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Tükörjátékok Cannes
• Zilahi Judit: „Nem a nevettetés nehéz” New York-i beszélgetés Woody Allennel
• Koltai Ágnes: A jövő ígérete Oberhausen

• Bikácsy Gergely: A halál legyőzése Cinématographe Lumière
• Lumière Louis: Kivonat a cinématographe első szabadalmából Cinématographe Lumière
• Lumière Auguste: Kivonat a cinématographe első szabadalmából Cinématographe Lumière
• Xantus János: Hiteles illúzió Cinématographe Lumière
• Esterházy Péter: Mi ez? mi van? mi legyen? mi lehet? A Horus archívum pályázata a Gödöllői Galériában
• Bán András: A forradalom reklámképei A 20-as évek szovjet filmplakátjai a Műcsarnokban
• Kézdi-Kovács Zsolt: Testvérünk, Jarmusch
• Zsombolyai János: Ezer nap fogyókúra
LÁTTUK MÉG
• Bánlaki Viktor: Mit kezdjünk az ördöggel?
• Gáti Péter: A pópa lánya
• Koltai Ágnes: Átlagemberek
• Ardai Zoltán: Éljen D'Artagnan!
• Szkárosi Endre: Önbíráskodás
• Hegyi Gyula: Piszkos munka
• Tóth Péter Pál: Vadlovak
VIDEÓ
• Boros István: A kis-nagy üzlet
TELEVÍZÓ
• Báron György: A zseniális kamasz Kawalerowicz régi filmjei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Magándíj, talk-show, aréna Nyári jegyzetek
KÖNYV
• Bársony Éva: Római szalonbeszélgetések
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Kecskeméti Animációs Filmszemle
• Nemessányi Attila: Henri Pialat halálára

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

51-es bolygó

Roboz Gábor

Planet 51 – spanyol-brit, 2009. Rendezte: Jorge Blanco. Írta: Joe Stillman. Zene: James Seymour Brett. Gyártó: Ilion Animation / HandMade Films. Forgalmazó: InterSonic. Szinkronizált. 91 perc.

A bolygónkra ellátogató földönkívüli(ek) közismert sci-fi toposzának segítségével az adott történet szerzője hatásosan szemléltetheti a mást, az idegent szkeptikusan fogadó közösség gyakorta teljesen indokolatlan paranoiáját és korlátoltságát. Ugyanez természetesen igaz a szituációt visszájára fordító alaphelyzetből kiinduló művekre is, így az E.T.-sztorik inverz változataként is felfogható mesékben – egyebek mellett – hasonló didaktikai cél munkál.

Az 51­-es bolygó főhőse a Lemnek elkeresztelt kamasz fiú, egy távoli planéta kis zöld lakója, aki éppen megkapta álmai állását a helyi planetáriumban. A fellelkesült kölyöknek azonban sem arra nem marad ideje, hogy megünnepelje a sikert, sem arra, hogy végre randira hívja a kiszemelt lányt, ugyanis az ötvenes évekbeli Amerikáról mintázott kisvárosba váratlan látogató érkezik. Az asztronauta Baker kapitány a felfedezés örömével landol a bolygón, de hamar rá kell jönnie, hogy pontosan az a fajta előítélet fogadja, ami saját fajának is olyan meghatározó tulajdonsága.

Az Ilion animációs stúdió első filmje alapszituációjában ugyan rokona a Battle for Terrának, de a téma zord megközelítése helyett a könnyed hangvételt választja, és megbízhatóan hozza az ismerős figurákat, az enyhén esetlen főhőstől a metsző arcélű tábornokon át a szerethető kisrobotig, és a bonyodalmakat illetően sem játssza ki az elvárásainkat. A Shrek első két részében közreműködő Joe Stillman sajnos igazán parádés ötletek helyett inkább temérdek filmes és más típusú utalással (lásd mindjárt a címet) bélelte ki a szkriptjét, és az aránytévesztés nem segít feledtetni a cselekmény sablonosságát. Ugyanakkor az előítéletet részben a helyi mozifilmek és képregények hatásának tulajdonító felfogás a jellemvonás kártékonysága mellett indirekt módon a fikció véleményformáló erejére is felhívhatja a célközönség figyelmét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/01 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10016