KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/augusztus
• Szilágyi Ákos: A film elszakadása
• Schubert Gusztáv: Kis magyar vállalkozás Beszélgetés Erdős Pállal
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Tükörjátékok Cannes
• Zilahi Judit: „Nem a nevettetés nehéz” New York-i beszélgetés Woody Allennel
• Koltai Ágnes: A jövő ígérete Oberhausen

• Bikácsy Gergely: A halál legyőzése Cinématographe Lumière
• Lumière Louis: Kivonat a cinématographe első szabadalmából Cinématographe Lumière
• Lumière Auguste: Kivonat a cinématographe első szabadalmából Cinématographe Lumière
• Xantus János: Hiteles illúzió Cinématographe Lumière
• Esterházy Péter: Mi ez? mi van? mi legyen? mi lehet? A Horus archívum pályázata a Gödöllői Galériában
• Bán András: A forradalom reklámképei A 20-as évek szovjet filmplakátjai a Műcsarnokban
• Kézdi-Kovács Zsolt: Testvérünk, Jarmusch
• Zsombolyai János: Ezer nap fogyókúra
LÁTTUK MÉG
• Bánlaki Viktor: Mit kezdjünk az ördöggel?
• Gáti Péter: A pópa lánya
• Koltai Ágnes: Átlagemberek
• Ardai Zoltán: Éljen D'Artagnan!
• Szkárosi Endre: Önbíráskodás
• Hegyi Gyula: Piszkos munka
• Tóth Péter Pál: Vadlovak
VIDEÓ
• Boros István: A kis-nagy üzlet
TELEVÍZÓ
• Báron György: A zseniális kamasz Kawalerowicz régi filmjei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Magándíj, talk-show, aréna Nyári jegyzetek
KÖNYV
• Bársony Éva: Római szalonbeszélgetések
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Kecskeméti Animációs Filmszemle
• Nemessányi Attila: Henri Pialat halálára

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Legmelegebb nap

Forgács Nóra Kinga

Humpday – amerikai, 2009. Rendezte és írta: Lynn Shelton. Kép: Benjamin Kasulke. Zene: Vince Smith. Szereplők: Mark Duplass (Ben),Joshua Leonard (Andrew), Alycia Delmore (Anna), Lynn Shelton (Monica), Trina Willard (Lily). Gyártó: Magnolia Pictures. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 94 perc.

Nem véletlen, hogy a Legmelegebb nap a 2009-es Sundance Filmfesztiválon és a New York Times hasábjain is sikert aratott: Lynn Shelton forgatókönyvíró-rendező-producer minimál költségvetésű buddymovie-ja két ma divatos mozgóképi tematikára, a kertvárosi Amerika kritikájára és a coming of age filmek problémafelvetéseire is reflektál, ráadásul úgy helyezi természetes megvilágításba háromfős szereplőgárdája problémáit, hogy közben valóban közel viszi azokat a nézőhöz is.

Anna és Ben fiatal házasok, akik a kertvárosi Amerika idilljében szépen haladnak előre a ház-autó-gyerek kijelölte ösvényen, és bár szexelni olykor túl fáradtak, nincs köztük olyan dialóg, melyben legalább kétszer el ne hangozna a kétes (valóság)értékű varázsige: szeretlek. Egy éjszaka közepén váratlanul toppan be életükbe Ben régi haverja, Andrew, aki poszt-hippi attitűdjével fenekestül forgatja fel a pár hétvégéjét, kimerítő érzelmi vihart kavarva az állóvízben. A kézikamerával felvett improvizációs jelenetek önmagukban nem túlzottan erősek, de a három ember egymáshoz és önmagához való viszonyának alakulása leköti a nézőt. A rögtönzés szabadjára engedi az amerikai szlenget és az életmódokat, értékrendeket, spirituális és művészi hadovákat tépázó (ön)iróniát. Hogy megszületik-e a művészi pornófilm, aminek ötlete egy dionüszoszi éjjelen a haverok fejében megfogant? E kérdés körüli bonyodalmak teszik próbára Anna és Ben kapcsolatát, Andrew és Ben énképét, az erre adott válasz azt üzeni: mire az ember pocakot ereszt, már kialakul személyiségének az a stabil szerkezete, ami bizony megszabja szabadsága határait, ám ezek a határok éppúgy fakadnak magából az emberből, mint a társadalmi elvárásokból.

A sok külvárosi életmódot sújtó kritika után üdítő észrevétel: az ember felnőtté érhet, ha az amerikai álom és a fehér kerítés mögött húzódó kétautós-családos hétköznapokban valódi értékeket is keres, amiket a pillanatnyi kitörési vágy megkérdőjelez ugyan, de végső soron mégis inkább hitelesít.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/01 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10026