KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/augusztus
• Szilágyi Ákos: A film elszakadása
• Schubert Gusztáv: Kis magyar vállalkozás Beszélgetés Erdős Pállal
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Tükörjátékok Cannes
• Zilahi Judit: „Nem a nevettetés nehéz” New York-i beszélgetés Woody Allennel
• Koltai Ágnes: A jövő ígérete Oberhausen

• Bikácsy Gergely: A halál legyőzése Cinématographe Lumière
• Lumière Louis: Kivonat a cinématographe első szabadalmából Cinématographe Lumière
• Lumière Auguste: Kivonat a cinématographe első szabadalmából Cinématographe Lumière
• Xantus János: Hiteles illúzió Cinématographe Lumière
• Esterházy Péter: Mi ez? mi van? mi legyen? mi lehet? A Horus archívum pályázata a Gödöllői Galériában
• Bán András: A forradalom reklámképei A 20-as évek szovjet filmplakátjai a Műcsarnokban
• Kézdi-Kovács Zsolt: Testvérünk, Jarmusch
• Zsombolyai János: Ezer nap fogyókúra
LÁTTUK MÉG
• Bánlaki Viktor: Mit kezdjünk az ördöggel?
• Gáti Péter: A pópa lánya
• Koltai Ágnes: Átlagemberek
• Ardai Zoltán: Éljen D'Artagnan!
• Szkárosi Endre: Önbíráskodás
• Hegyi Gyula: Piszkos munka
• Tóth Péter Pál: Vadlovak
VIDEÓ
• Boros István: A kis-nagy üzlet
TELEVÍZÓ
• Báron György: A zseniális kamasz Kawalerowicz régi filmjei a képernyőn
• Faragó Vilmos: Magándíj, talk-show, aréna Nyári jegyzetek
KÖNYV
• Bársony Éva: Római szalonbeszélgetések
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Kecskeméti Animációs Filmszemle
• Nemessányi Attila: Henri Pialat halálára

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Báthory – A legenda másik arca

Schreiber András

Bathory­ – szlovák-cseh-angol-magyar-amerikai, 2008. Rendezte és írta: Juraj Jakubisko. Kép: Ján Duris. Zene: Simon Boswell. Szereplők: Anna Friel (Báthory Erzsébet), Karel Roden (Thurzó György), Hans Matheson (Caravaggio), Vincent Regan (Nádasdy), Franco Nero (Mátyás király). Gyártó: Eurofilm Stúdió / Film and Music Entertainment / Jakubisko Film Slovakia. Forgalmazó: ?????. Feliratos. 138 perc.

Bár a nyolcvanas évek óta óvatosabb történészek leszámolnának a Báthory Erzsébetet övező legendával, és mintegy rehabilitálva a grófnőt koncepciós per áldozataként tüntetik fel, a közhiedelemben Báthory továbbra is női Drakulaként él tovább, aki vezeti a Guinness gyilkosnő-toplistáját. A filmtörténet hasonlóképp a vérben tocsogó mítoszt ápolja: a Hammer-klasszikustól (Countess Drakula) Julie Delpy A grófnőjéig a csejtei várúrnő mozgóképes alakja elsősorban mint örök fiatalságra áhitozó szadista (szex)ragadozó jelenik meg. Félig-meddig a filmes rehabilitációt hivatott elvégezni Juraj Jakubisko opusza: a szlovák rendezőnél Báthory Erzsébet mások kapzsiságának (és a visszautasított birtokszomszéd, Thurzó nádor bosszújának) áldozata, sőt a rendező a Báthory-legenda részleteire (a vérben fürdéstől a vár udvarában elásott holttestekig) is igyekszik logikus magyarázatot adni.

Ugyanakkor a Báthory érdekes fantázia-adalékokkal is színezi az áldozat történetét – például a leszbikus vonzalmat felváltja a férfiszerelmet pártoló Caravaggióval folytatott románc. S bár a történeti hűség kedvéért Jakubisko a három részre osztottBáthory alcíméül a grófnő életének három meghatározó alakját választotta, és ezek között Caravaggio nem szerepel (helyette: a férj Nádasdy Ferenc, a fiatalság titkát ismerő Darvulia javasasszony, és Báthory veszét okozó Thurzó György), a barokk festő művészete meghatározó a film képi világát illetően – legalábbis ami a várudvaron belüli jelenteket illeti. A forgatókönyvíró-rendező Jakubisko lassan kibontakozó, és a korrektségbe gyakorta belesüppedő történelmi tablójához az operatőr Ján Duris kifejezetten meleg színeket kevert, hogy a gyógynövényektől vörösre festett kádvíz valóban patakvérnek tűnjék. Hiába azonban a szépen ívelt történet, a fehér foltok fantáziadús befedése, Jakubisko eleve vesztett helyzetből indult – egy mélyen rögzült mítosz esetében a szerecsenmosdatásnál mindig csalogatóbb a borzongás pikantériája.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/02 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10077