KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/szeptember
• N. N.: Filmművészet, pénz, piac Beszélgetés Kőhalmi Ferenc filmfőigazgatóval
• Bikácsy Gergely: Bohócsipka és narráció
PRO ÉS KONTRA
• Deák Tamás: Ötletparádé, zenés holdfényben És a hajó megy
• Zoltai Dénes: Fellini Funérailles-a, olasz témákra És a hajó megy

• Fáber András: Yoyo rajzol Etaix, a filmes és grafikus
FORGATÓKÖNYV
• Esterházy Péter: Idő van Tiszán innen, Dunán túl

• Almási Miklós: Franzstadti heppening Egy kicsit én... egy kicsit te
• Barna Imre: Küldetés sehova Megfelelő ember kényes feladatra
VITA
• Hegyi Gyula: Röpirat felirat-ügyben
• Márkus Éva: A szinkron védelmében
LÁTTUK MÉG
• Bánlaki Viktor: Élet, könnyek, szerelem
• Hirsch Tibor: Androidok lázadása
• Faragó Zsuzsa: Játszóterek banditái
• Kapecz Zsuzsa: A pillangókisasszony visszatérése
• Jándor Kornél: Ádáz hajsza
• Vida János: Férfias nevelés
• Ardai Zoltán: Családi vészkijárat
• Harmat György: Törekvő tanerő
TELEVÍZÓ
• Simó Jenő: A televízió és közönsége Veszprém után
• Faragó Vilmos: Optimisták? Forradalom-lélektani tudósítás
• Zalán Vince: Fény minden mennyiségben Arany Prága
KÖNYV
• Héra Zoltán: Útadás és úttisztítás Széljegyzetek egy filmesztétikai könyvhöz
KRÓNIKA
• N. N.: A keszthelyi film- és videós szemle
POSTA
• Csatári Béla: Szükségszerű uborkaszezon?
• A szerkesztőség : Válasz

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Dolores Claiborne

Harmat György

Selena, a New York-i újságírónő értesítést kap, hogy vidéken élő anyját, Dolores Claiborne-t azzal vádolják: megölte a gondjaira bízott gazdag, idős hölgyet. Selena nem áll ab ovo Dolores oldalán, hiszen egyszer már – a lány kamaszkorában – előfordult, hogy az anya gyilkosság gyanújába keveredett. Ugyanis az apa (a férj) teljes napfogyatkozáskor nem éppen mindennapi baleset áldozata lett.

Szinte a múlt századi regényeket idézően romantikus a történet, telve gonoszsággal, szenvedéssel, fellobbanó indulatokkal, sötét titkokkal. E századi viszont az alapos, már-már túlbiztosított pszichologizálás és a „thrilleres” hangvétel. Az ilyen filmet a jó sztori mellett a rendezői pontosság, főképpen pedig a színészi bravúrok éltetik. Mindegyikben részesül a Stephen King-adaptáció nézője. A visszaemlékezések iskolásak ugyan, ám formailag jól megoldottak. Az erős színészvezetést dicséri a túljátszásra hajlamos Christopher Plummer mesteri megfékezése. A jutalomjáték azonban Kathy Batesnek és Jennifer Jason Leigh-nek adatik meg a nehéz életű, kemény anya és neurotikus lánya szerepében. Az előbbinek ez – a Tortúra után – már második szerencsés találkozása Stephen Kinggel. Az utóbbi most – ellentétben Az utolsó kijárat Brooklyn felé kültelki szőke szexbombájával – fekete, törékeny, és Isabelle Huppertre emlékeztet. Bates és Leigh duója lenyűgöző.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1005