KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/szeptember
• N. N.: Filmművészet, pénz, piac Beszélgetés Kőhalmi Ferenc filmfőigazgatóval
• Bikácsy Gergely: Bohócsipka és narráció
PRO ÉS KONTRA
• Deák Tamás: Ötletparádé, zenés holdfényben És a hajó megy
• Zoltai Dénes: Fellini Funérailles-a, olasz témákra És a hajó megy

• Fáber András: Yoyo rajzol Etaix, a filmes és grafikus
FORGATÓKÖNYV
• Esterházy Péter: Idő van Tiszán innen, Dunán túl

• Almási Miklós: Franzstadti heppening Egy kicsit én... egy kicsit te
• Barna Imre: Küldetés sehova Megfelelő ember kényes feladatra
VITA
• Hegyi Gyula: Röpirat felirat-ügyben
• Márkus Éva: A szinkron védelmében
LÁTTUK MÉG
• Bánlaki Viktor: Élet, könnyek, szerelem
• Hirsch Tibor: Androidok lázadása
• Faragó Zsuzsa: Játszóterek banditái
• Kapecz Zsuzsa: A pillangókisasszony visszatérése
• Jándor Kornél: Ádáz hajsza
• Vida János: Férfias nevelés
• Ardai Zoltán: Családi vészkijárat
• Harmat György: Törekvő tanerő
TELEVÍZÓ
• Simó Jenő: A televízió és közönsége Veszprém után
• Faragó Vilmos: Optimisták? Forradalom-lélektani tudósítás
• Zalán Vince: Fény minden mennyiségben Arany Prága
KÖNYV
• Héra Zoltán: Útadás és úttisztítás Széljegyzetek egy filmesztétikai könyvhöz
KRÓNIKA
• N. N.: A keszthelyi film- és videós szemle
POSTA
• Csatári Béla: Szükségszerű uborkaszezon?
• A szerkesztőség : Válasz

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Aferim!

Baski Sándor

Aferim! – román, 2015. Rendezte és írta: Radu Jude. Kép: Marius Panduru. Szereplők: Theodor Corban (Constandin), Cuzin Toma (Carfin), Mihai Comanoiu (Ionita), Alexandru Dabija (Iordache). Gyártó: HI Film Productions. Forgalmazó: Mozinet Kft. Feliratos. 108 perc.

Radu Jude új filmjének élénk színekben tobzódó, stilizált plakátja Tarantino-ihletésű westernt ígér, és a választott történelmi periódus, illetve a szinopszis is szabályos műfaji átirattal kecsegtet. Az 1835-ben játszódó Aferim! papíron meg is felel ezeknek az elvárásoknak. Az alaphelyzet kedvelt western-toposzokra épül: a sheriffbe oltott fejvadász (Constandin pandúr) és fia egy lopással vádolt cigány férfi után kutatva lovagolják át a havasföldi vadkeletet. Az eleddig kortárs városi környezetben játszódó filmeket rendező Jude jó érzékkel választott témát: a romániai cigányrabszolgaság nem csak a szélesebb köztudatba nem került be, de a (film)történelem térképén is fehér foltnak számít.

A látszat ellenére Judét mégsem a zsánerkonvenciók érdeklik, azokat csak laza sorvezetőként használja, az Aferim! valójában logikus folytatása és továbbgondolása az életműnek, illetve a román új hullámos stílnek. A legboldogabb lány a világon-hoz és a Mindenki a mennybe megy-hez hasonlóan Jude ezúttal is a realizmus maximumára törekedett, a 19. századi Havasföld társadalmi viszonyait, a kor szokásait, hiedelmeit meglehetős precizitással mutatja be. A történelmi tablót ugyanakkor szándékosan „roncsolja”, idézőjelbe teszi a fekete-fehér képekkel, a közelik szinte teljes mellőzése pedig az intenzív nézői azonosulást gátolja. Első két filmjében is ez a szenvtelen távolságtartás szavatolta, hogy a szereplők által drámainak megélt események – a külső szemszögnek is köszönhetően – észrevétlenül csússzanak át groteszkbe.

Az Aferim! ennek megfelelően nézhető sajátos szociográfiai road movie-ként, amelyben – mint egy abszurd népi színdarabban –, a kor összes jellegzetes figurája felvonul, de működik a jelennek tükröt tartó allegorikus szatíraként is. A film sugallata és konklúziója, hogy a mai társadalmat átható előítéletek, attitűdök vagy a korrupció kultúrája 180 éve változatlanok, és ezt az állítását Jude azzal támasztja alá, hogy a szereplők dialógusai – amelyekben például arról polemizálnak, hogy a zsidók, a cigányok vagy esetleg a magyarok az alávalóbbak – hiteles korabeli szövegeken alapulnak; sőt: egymást érik a szkriptben a közmondások, szállóigék és az irodalmi idézetek is. Az Aferim! így aztán mégiscsak kapcsolódik a Tarantino-féle westernekhez: a lenyűgöző 35mm-es fekete-fehér képek ellenére Jude filmje is főként a nyelvhasználat segítségével mesél a hatalmi struktúrákról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/10 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12425