KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/szeptember
• N. N.: Filmművészet, pénz, piac Beszélgetés Kőhalmi Ferenc filmfőigazgatóval
• Bikácsy Gergely: Bohócsipka és narráció
PRO ÉS KONTRA
• Deák Tamás: Ötletparádé, zenés holdfényben És a hajó megy
• Zoltai Dénes: Fellini Funérailles-a, olasz témákra És a hajó megy

• Fáber András: Yoyo rajzol Etaix, a filmes és grafikus
FORGATÓKÖNYV
• Esterházy Péter: Idő van Tiszán innen, Dunán túl

• Almási Miklós: Franzstadti heppening Egy kicsit én... egy kicsit te
• Barna Imre: Küldetés sehova Megfelelő ember kényes feladatra
VITA
• Hegyi Gyula: Röpirat felirat-ügyben
• Márkus Éva: A szinkron védelmében
LÁTTUK MÉG
• Bánlaki Viktor: Élet, könnyek, szerelem
• Hirsch Tibor: Androidok lázadása
• Faragó Zsuzsa: Játszóterek banditái
• Kapecz Zsuzsa: A pillangókisasszony visszatérése
• Jándor Kornél: Ádáz hajsza
• Vida János: Férfias nevelés
• Ardai Zoltán: Családi vészkijárat
• Harmat György: Törekvő tanerő
TELEVÍZÓ
• Simó Jenő: A televízió és közönsége Veszprém után
• Faragó Vilmos: Optimisták? Forradalom-lélektani tudósítás
• Zalán Vince: Fény minden mennyiségben Arany Prága
KÖNYV
• Héra Zoltán: Útadás és úttisztítás Széljegyzetek egy filmesztétikai könyvhöz
KRÓNIKA
• N. N.: A keszthelyi film- és videós szemle
POSTA
• Csatári Béla: Szükségszerű uborkaszezon?
• A szerkesztőség : Válasz

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Terminator 3.

Csillag Márton

 

James Cameron 1984-es kisköltségvetésű filmje, a Terminátor – A Halálosztó történetét egy lángok közül kiemelkedő kitinváz képe ihlette, az azóta közszájon forgó előzmények pedig csak később pattantak ki az író-rendező fejéből. A film cselekménye a szűkös anyagi keretek miatt a gyilokgéppel együtt a jövőből a jelenbe került át, Arnold Schwarzenegger és 17 mondatos álomszerepe mégis elkápráztatta a világ közönségét. Az 1991-es folytatásban Cameron a digitális technika fejlődéséhez igazodó tempót választott, az első részben kiagyalt háztáji fortélyait pedig látványos szuper-trükkökre cserélte – a csavaros történet mégis a jelenben ragadt. Az arcjátékát időközben megsokszorozó Schwarzenegger a tökéletes érzelmi hatás és biztosabb bevétel kedvéért apaszerepet kapott, a Terminátor-filmcsalád ezzel családi mozivá vált, és bebizonyosodott: a T-800-as modellszámú kibernetikus organizmus kétségkívül az ember legjobb barátja. A „sötét jelen + még sötétebb jövő” recept a legújabb technikai lehetőségekkel párosítva ismét beváltotta a hozzá fűzött reményeket, napjaink hathavonta folytatásokat produkáló mostoha világában sürgetővé vált tehát a harmadik rész elkészítése. A producerek bonyolult üzleti manőverei után Cameron ezúttal kiesett a rendezői székből, helyére Jonathan Mostow került, aki U-571 című tengeralattjárós filmjével már bebizonyította, hogy alkalomadtán képes lenne bizonyítani. Mostow úgy játszadozik a franchise-termékkel, mint szendvicsfelelős a sajtburgerrel: a számos idézettel, humoros kikacsintásokkal és nosztalgikus történetvezetéssel a Terminátor 3-at Schwarzenegger jutalomjátékává teszi, az akciórajongókat a lehetőségekhez képest minimális utómunkával és maximális rombolással kápráztatja el, a Terminátor-saga szerelmeseit pedig egy bájos csattanóval.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/09 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2214