KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/szeptember
• N. N.: Filmművészet, pénz, piac Beszélgetés Kőhalmi Ferenc filmfőigazgatóval
• Bikácsy Gergely: Bohócsipka és narráció
PRO ÉS KONTRA
• Deák Tamás: Ötletparádé, zenés holdfényben És a hajó megy
• Zoltai Dénes: Fellini Funérailles-a, olasz témákra És a hajó megy

• Fáber András: Yoyo rajzol Etaix, a filmes és grafikus
FORGATÓKÖNYV
• Esterházy Péter: Idő van Tiszán innen, Dunán túl

• Almási Miklós: Franzstadti heppening Egy kicsit én... egy kicsit te
• Barna Imre: Küldetés sehova Megfelelő ember kényes feladatra
VITA
• Hegyi Gyula: Röpirat felirat-ügyben
• Márkus Éva: A szinkron védelmében
LÁTTUK MÉG
• Bánlaki Viktor: Élet, könnyek, szerelem
• Hirsch Tibor: Androidok lázadása
• Faragó Zsuzsa: Játszóterek banditái
• Kapecz Zsuzsa: A pillangókisasszony visszatérése
• Jándor Kornél: Ádáz hajsza
• Vida János: Férfias nevelés
• Ardai Zoltán: Családi vészkijárat
• Harmat György: Törekvő tanerő
TELEVÍZÓ
• Simó Jenő: A televízió és közönsége Veszprém után
• Faragó Vilmos: Optimisták? Forradalom-lélektani tudósítás
• Zalán Vince: Fény minden mennyiségben Arany Prága
KÖNYV
• Héra Zoltán: Útadás és úttisztítás Széljegyzetek egy filmesztétikai könyvhöz
KRÓNIKA
• N. N.: A keszthelyi film- és videós szemle
POSTA
• Csatári Béla: Szükségszerű uborkaszezon?
• A szerkesztőség : Válasz

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hadijátékok

Szilágyi Gábor

 

Változnak az idők, változnak a tinédzserekről szóló filmek. A kamaszszerelmet, a szexuális „ébredést” az iskolai problémákkal fűszerező történetek mellett a ‘80-as évek elején újfajta tizenévestípus jelent meg a filmvásznon. Hőse a tehetséges, intelligens (főleg) fiúgyerek, aki általában valamilyen véletlen folytán a felnőttvilág valamely kulcspozíciójába kerül, s aktív részese, sőt irányítója lesz az átlagpolgár számára egyébként egyszerűen megközelíthetetlen, befolyásolhatatlan folyamatoknak. Vagyis döntéseinek hatása túllépi önnön világának kereteit.

Ilyen srác a Matthew Broderick által megformált tinédzser is. John Badham filmjének főszereplője, akiben persze azért megvannak a hagyományos „rossz tulajdonságok” is. Jószerivel csak egyetlen dolog érdekli: a számítógépek. Az egyszerű diákcsínyek mellett (mint például az osztályzatok kijavítása) ő is az egyik résztvevője annak a Nagy Nemzeti Játéknak, amelyet az amerikai értelmiségiek milliói űznek azzal a céllal, hogy behatolnak bármelyik cég számítógépes rendszerébe, s információkat csapoljanak le róla. Így botlik bele azután a fiú az Egyesült Államok NORAD rakétavédelmi rendszerébe, s annak szuperkomputerét – azt hívén, hogy egy újfajta videójátékkal van dolga – egy globális termonukleáris háborúra hívja ki.

És megindul a hajsza! Badham – néhány rövidzárlat ellenére – biztos kézzel irányítja a több szálon futó cselekményt, a behatoló utáni kutatást, illetve a beindult háború gépezet fölötti irányítás visszaszerzéséért folytatott küzdelmet. A tehetetlen szakértők és katonák asszisztálása mellett végül kétségbeesett harc kezdődik a III. világháború elkerüléséért a véghelyzetbe került fiú és a félelmetesnek fényképezett, megbolondult szupergép között.

A hátborzongató és aktuális alapötletre – nálunk éppen most készül az információvédelmi törvény – épülő film végső kicsengése: a nukleáris háború tervezése – még szuperkomputerekkel is őrültség és hiábavalóság. Badham szórakoztató és elgondolkoztató mozija alapfilm lett, amelyet azonban jó magyar szokás szerint megint megelőzött egy (ezúttal elfogadható) utánzat, a közelmúltban vetített Bujkáló című kanadai tévéfilm.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/11 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4912