KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/szeptember
• N. N.: Filmművészet, pénz, piac Beszélgetés Kőhalmi Ferenc filmfőigazgatóval
• Bikácsy Gergely: Bohócsipka és narráció
PRO ÉS KONTRA
• Deák Tamás: Ötletparádé, zenés holdfényben És a hajó megy
• Zoltai Dénes: Fellini Funérailles-a, olasz témákra És a hajó megy

• Fáber András: Yoyo rajzol Etaix, a filmes és grafikus
FORGATÓKÖNYV
• Esterházy Péter: Idő van Tiszán innen, Dunán túl

• Almási Miklós: Franzstadti heppening Egy kicsit én... egy kicsit te
• Barna Imre: Küldetés sehova Megfelelő ember kényes feladatra
VITA
• Hegyi Gyula: Röpirat felirat-ügyben
• Márkus Éva: A szinkron védelmében
LÁTTUK MÉG
• Bánlaki Viktor: Élet, könnyek, szerelem
• Hirsch Tibor: Androidok lázadása
• Faragó Zsuzsa: Játszóterek banditái
• Kapecz Zsuzsa: A pillangókisasszony visszatérése
• Jándor Kornél: Ádáz hajsza
• Vida János: Férfias nevelés
• Ardai Zoltán: Családi vészkijárat
• Harmat György: Törekvő tanerő
TELEVÍZÓ
• Simó Jenő: A televízió és közönsége Veszprém után
• Faragó Vilmos: Optimisták? Forradalom-lélektani tudósítás
• Zalán Vince: Fény minden mennyiségben Arany Prága
KÖNYV
• Héra Zoltán: Útadás és úttisztítás Széljegyzetek egy filmesztétikai könyvhöz
KRÓNIKA
• N. N.: A keszthelyi film- és videós szemle
POSTA
• Csatári Béla: Szükségszerű uborkaszezon?
• A szerkesztőség : Válasz

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ez is elmúlik egyszer

Tamás Amaryllis

A Nobel-díjas szerb regényíró, elbeszélő, költő, Ivo Andrić Zeko (Nyuszika) című, 1950-ben írt, a második világháború idején játszódó kisregénye nyomán készült film egy megalázott, a mások szemében nevetségesen elesett kisember legendája, Zeko szenvedéstörténete.

Hivatali és otthoni életét merev korlátok közé szorítja a főnöki és az asszonyi önkény, egyetlen alapvető kötelessége van: egész életében ellenvetés nélkül engedelmeskedni. A félelem, a megalázottság az ő sorsában tartós személyiségjeggyé vált már, jó szándékú lénye képtelen felismerni a „szemet szemért” elv regnálását. A német megszállás alatt szinte akarata ellenére sodródik az ellenállókhoz, olyanféleképp, ahogy a Szigorúan ellenőrzött vonatok élhetetlen kamaszhőse.

Meditatív-lírai hangvételű filmet látunk, megérint az andrići próza varázsa és ereje, az egyedüllét és az emberi szenvedés végtelenségének bensőséges ábrázolása. Ahogy Zeko szürke élete belevész az egyetemes történelem közönyös áradatába, felidéződik egy régi ars poetica: „Figyelmezni kell a legendák szavára – mert azok évszázados kollektív emberi törekvések lenyomatai, s belőlük, amennyire lehet, ki kell fejteni sorsunk értelmét.”


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/05 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5039