KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/szeptember
• N. N.: Filmművészet, pénz, piac Beszélgetés Kőhalmi Ferenc filmfőigazgatóval
• Bikácsy Gergely: Bohócsipka és narráció
PRO ÉS KONTRA
• Deák Tamás: Ötletparádé, zenés holdfényben És a hajó megy
• Zoltai Dénes: Fellini Funérailles-a, olasz témákra És a hajó megy

• Fáber András: Yoyo rajzol Etaix, a filmes és grafikus
FORGATÓKÖNYV
• Esterházy Péter: Idő van Tiszán innen, Dunán túl

• Almási Miklós: Franzstadti heppening Egy kicsit én... egy kicsit te
• Barna Imre: Küldetés sehova Megfelelő ember kényes feladatra
VITA
• Hegyi Gyula: Röpirat felirat-ügyben
• Márkus Éva: A szinkron védelmében
LÁTTUK MÉG
• Bánlaki Viktor: Élet, könnyek, szerelem
• Hirsch Tibor: Androidok lázadása
• Faragó Zsuzsa: Játszóterek banditái
• Kapecz Zsuzsa: A pillangókisasszony visszatérése
• Jándor Kornél: Ádáz hajsza
• Vida János: Férfias nevelés
• Ardai Zoltán: Családi vészkijárat
• Harmat György: Törekvő tanerő
TELEVÍZÓ
• Simó Jenő: A televízió és közönsége Veszprém után
• Faragó Vilmos: Optimisták? Forradalom-lélektani tudósítás
• Zalán Vince: Fény minden mennyiségben Arany Prága
KÖNYV
• Héra Zoltán: Útadás és úttisztítás Széljegyzetek egy filmesztétikai könyvhöz
KRÓNIKA
• N. N.: A keszthelyi film- és videós szemle
POSTA
• Csatári Béla: Szükségszerű uborkaszezon?
• A szerkesztőség : Válasz

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Olvasónk...

Csala Károly

 

Olvasónk (és alkalmanként külső munkatársunk) észrevétele teljesen jogos: nyilvánvaló az ellentmondás. A tények viszont tények, s ezeket – esetünkben – a hivatalos Belga Filmévkönyv közli. Előrebocsátom, hogy az említett brosúrában „nagyfilm”-ről beszéltem, ideértve tehát a hosszú dokumentumfilmeket is. Ám nem ez a magyarázat, helyesebben, ez még nem magyarázat az ellentmondásra, hiszen a különbözetet nem az ilyen dokumentumfilmek teszik ki.

Nem tartózkodtam Magyarországon a belga filmhét idején, ezért a sajtótájékoztatón sem vehettem részt. Lehetséges, hogy ott csupán a vallon, vagy csupán a flamand filmtermésről esett szó? Belgium filmgyártása egészében mindenképp jóval nagyobb méretű az „évi 5-6 filmnél”. Legalábbis az utóbbi időben.

Utoljára ugyanis 1976-ban készült Belgiumban mindössze 7 játékfilm (plusz 5 hosszú dokumentumfilm), azóta évről évre több! Már 1977-ben is 13 játékfilm (plusz 7 hosszú dokumentumfilm), valamint a két televízió számára még 10 játékfilm – összesen tehát kerek 30 az évi „nagyfilm”-termés. Az 1980-as adatokat még nem ismerem; 1979-ből viszont pontos számokkal szolgálhatok: 18 játékfilm, 8 hosszú dokumentumfilm, valamint 9 játékfilm a televízió számára. Ez összesen 35 „nagyfilm”. S az előző, 1978-as esztendő termése még ezt is fölülmúlta: pontosan 40 egészestés film készült Belgiumban. Ezért bátorkodtam „évente 35–40 nagyfilmről” beszélni szóbanforgó írásomban.

 

Csala Károly


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/12 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7230