KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/szeptember
• N. N.: Filmművészet, pénz, piac Beszélgetés Kőhalmi Ferenc filmfőigazgatóval
• Bikácsy Gergely: Bohócsipka és narráció
PRO ÉS KONTRA
• Deák Tamás: Ötletparádé, zenés holdfényben És a hajó megy
• Zoltai Dénes: Fellini Funérailles-a, olasz témákra És a hajó megy

• Fáber András: Yoyo rajzol Etaix, a filmes és grafikus
FORGATÓKÖNYV
• Esterházy Péter: Idő van Tiszán innen, Dunán túl

• Almási Miklós: Franzstadti heppening Egy kicsit én... egy kicsit te
• Barna Imre: Küldetés sehova Megfelelő ember kényes feladatra
VITA
• Hegyi Gyula: Röpirat felirat-ügyben
• Márkus Éva: A szinkron védelmében
LÁTTUK MÉG
• Bánlaki Viktor: Élet, könnyek, szerelem
• Hirsch Tibor: Androidok lázadása
• Faragó Zsuzsa: Játszóterek banditái
• Kapecz Zsuzsa: A pillangókisasszony visszatérése
• Jándor Kornél: Ádáz hajsza
• Vida János: Férfias nevelés
• Ardai Zoltán: Családi vészkijárat
• Harmat György: Törekvő tanerő
TELEVÍZÓ
• Simó Jenő: A televízió és közönsége Veszprém után
• Faragó Vilmos: Optimisták? Forradalom-lélektani tudósítás
• Zalán Vince: Fény minden mennyiségben Arany Prága
KÖNYV
• Héra Zoltán: Útadás és úttisztítás Széljegyzetek egy filmesztétikai könyvhöz
KRÓNIKA
• N. N.: A keszthelyi film- és videós szemle
POSTA
• Csatári Béla: Szükségszerű uborkaszezon?
• A szerkesztőség : Válasz

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vágta

Barabás Judit

 

Bármilyen hálás és kedvelt téma a polgárháború, ebben a filmben nem sikerült semmi újat mondani róla.

Egyetlen ötlete van a rendezőnek: az, hogy a háború iszonyatával és pusztításával szembenálló értékeket, szépséget a lovak testesítik meg. Az ő sorsukat szánták a film készítői a drámai feszültség magjának: a fehérek, miközben menekülnek, az állatokkal nem törődnek, magukra hagyják őket. Ám a film valamiképpen mégis a lovak életben maradásával végződik. Ez a happy end azonban teljesen indokolatlan, sőt: a bonyolultnak egyáltalában nem nevezhető cselekmény is csak fáradságosán követhető.

A legélvezhetőbb jelenetek végül is azok, amelyekben hosszú percekig (lassítva, gyorsítva, úsztatva, lebegtetve) csak a vágtató ménest látjuk – a szép állatokat és a technikai trükkök csillogását.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/02 44-45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7565