KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/szeptember
• N. N.: Filmművészet, pénz, piac Beszélgetés Kőhalmi Ferenc filmfőigazgatóval
• Bikácsy Gergely: Bohócsipka és narráció
PRO ÉS KONTRA
• Deák Tamás: Ötletparádé, zenés holdfényben És a hajó megy
• Zoltai Dénes: Fellini Funérailles-a, olasz témákra És a hajó megy

• Fáber András: Yoyo rajzol Etaix, a filmes és grafikus
FORGATÓKÖNYV
• Esterházy Péter: Idő van Tiszán innen, Dunán túl

• Almási Miklós: Franzstadti heppening Egy kicsit én... egy kicsit te
• Barna Imre: Küldetés sehova Megfelelő ember kényes feladatra
VITA
• Hegyi Gyula: Röpirat felirat-ügyben
• Márkus Éva: A szinkron védelmében
LÁTTUK MÉG
• Bánlaki Viktor: Élet, könnyek, szerelem
• Hirsch Tibor: Androidok lázadása
• Faragó Zsuzsa: Játszóterek banditái
• Kapecz Zsuzsa: A pillangókisasszony visszatérése
• Jándor Kornél: Ádáz hajsza
• Vida János: Férfias nevelés
• Ardai Zoltán: Családi vészkijárat
• Harmat György: Törekvő tanerő
TELEVÍZÓ
• Simó Jenő: A televízió és közönsége Veszprém után
• Faragó Vilmos: Optimisták? Forradalom-lélektani tudósítás
• Zalán Vince: Fény minden mennyiségben Arany Prága
KÖNYV
• Héra Zoltán: Útadás és úttisztítás Széljegyzetek egy filmesztétikai könyvhöz
KRÓNIKA
• N. N.: A keszthelyi film- és videós szemle
POSTA
• Csatári Béla: Szükségszerű uborkaszezon?
• A szerkesztőség : Válasz

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Japán szerető

Strommer Nóra

 

A japán szerető címe merőben mást sejtet, mint amit a film nyújt, különösen akkor, ha figyelembe vesszük az egzotikus japán szexkultúrát övező képzeteket. Még csak nem is a szépséges távolkeleti pillangó találkozik a nagy fehéremberrel, hanem egy flegma ausztrál nő egy udvariaskodó, töketlen japán férfivel. A rendezőnő, Sue Brooks kezdetben megkapaszkodik a kultúrák ütközése esetén elővehető szereotípiákban, melyek nem a komikum forrásaként szolgálnak, inkább borzasztóan kínossá teszik a filmet, olyannyira, hogy nehéz eldönteni, hogy a film rossz, vagy a színészek kiváló játékának eredménye az átütő ellenszenv (az ausztrálok mindenesetre 2003 legjobb hazai filmjének tartották). A furcsa pár kettesben vág neki a hozzáértéssel fotózott köves-bokros, embertelen szépségű ausztrál kontinensnek. Hiromitsut lenyűgözi a sivatagi táj, mely a hazai kötöttségek alól való ideiglenes felszabadulással kecsegtet. Hipnotizálja a kontinens, melyen – hazájával szemben – a természet igen bőkezűen bánt a térrel. Egyre beljebb viteti magát a kősivatagba, ahol kettejükön kívül egy lélek sem kerül a kamera látószögébe. Csak a kövek, az égbolt hatalmas kupolája, és az emberpár. Sandy eleinte halálos közönnyel kíséri Hiromitsut spirituális utazásán. Toni Colette meggyőzően alakítja az értetlen buta libát, aki egy a film által nem teljesen tisztázott belső fordulat következtében átveszi az irányítást, és rituálisan, férfinadrágban bújik az addig utálatos ferdeszemű ágyába. Kapcsolatuk halálos csapást mér a sztereotípiákra. A bukolikus idill azonban nem tart soká, mielőtt a film teljes unalomba fordulna, hirtelen lefejezi magát, és a hosszú alapozás után kezdetét veszi maga a film, a naturalista tragédia, mely minden valószínűség szerint a legkérgesebb szívű nézők torkát is megszorongatja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/05 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8248