KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/szeptember
• N. N.: Filmművészet, pénz, piac Beszélgetés Kőhalmi Ferenc filmfőigazgatóval
• Bikácsy Gergely: Bohócsipka és narráció
PRO ÉS KONTRA
• Deák Tamás: Ötletparádé, zenés holdfényben És a hajó megy
• Zoltai Dénes: Fellini Funérailles-a, olasz témákra És a hajó megy

• Fáber András: Yoyo rajzol Etaix, a filmes és grafikus
FORGATÓKÖNYV
• Esterházy Péter: Idő van Tiszán innen, Dunán túl

• Almási Miklós: Franzstadti heppening Egy kicsit én... egy kicsit te
• Barna Imre: Küldetés sehova Megfelelő ember kényes feladatra
VITA
• Hegyi Gyula: Röpirat felirat-ügyben
• Márkus Éva: A szinkron védelmében
LÁTTUK MÉG
• Bánlaki Viktor: Élet, könnyek, szerelem
• Hirsch Tibor: Androidok lázadása
• Faragó Zsuzsa: Játszóterek banditái
• Kapecz Zsuzsa: A pillangókisasszony visszatérése
• Jándor Kornél: Ádáz hajsza
• Vida János: Férfias nevelés
• Ardai Zoltán: Családi vészkijárat
• Harmat György: Törekvő tanerő
TELEVÍZÓ
• Simó Jenő: A televízió és közönsége Veszprém után
• Faragó Vilmos: Optimisták? Forradalom-lélektani tudósítás
• Zalán Vince: Fény minden mennyiségben Arany Prága
KÖNYV
• Héra Zoltán: Útadás és úttisztítás Széljegyzetek egy filmesztétikai könyvhöz
KRÓNIKA
• N. N.: A keszthelyi film- és videós szemle
POSTA
• Csatári Béla: Szükségszerű uborkaszezon?
• A szerkesztőség : Válasz

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ünneprontók ünnepe

Köves Gábor

 

A mozipénztáraknál leadott szavazatok alapján az okosok eredményt hirdettek: 2005 nyara a vidám pajzánkodás reneszánszát hozta. Bár a letolt gatyában való akadályfutás versenyszámában sokan Ben Stiller és Will Ferrell győzelmét jósolták, végül a hétpróbás Vince VaughnOwen Wilson páros vitte el a pálmát: idei dobásuk, az Ünneprontók ünnepe közvetlenül a Beverly Hills-i zsaru mögött, azaz másodikként landolt a korhatáros vígjátékok örökranglistáján. Vaughn és Wilson nem ma kezdték az üzletszerű hasraesést: kamaszos infantilizmusuk korántsem számít újdonságnak, olyannyira nem, hogy az általuk divatba hozott nagydumás örök-kamaszok egyre jobban hasonlítanak a szakállas viccek unva-szeretett Hacsek–Sajóihoz. A mostani leosztás szerint a két harmincas balfék esküvői vadorzóként mulatja gyorsan múló fiatalságának drága perceit. Nincs az az esküvő, ahol ne akadna valaki a horgukra: ők ugyanis nem a hidegtálra, hanem a koszorúslányokra hajtanak. Hobbijuknak élő kurafiak, akik olyan kifinomult technikával hálózzák be a vadidegen násznépeket, hogy szinte sosem kényszerülnek zsákmány nélkül nyugovóra térni. A legjobb sziporkák a bevezetőben felskiccelt esküvői jelenetekre jutottak: nem létező olasz, ír vagy éppen zsidó rokonokként Wilson és Vaughn remekül bolondoznak, a kabarétréfák azonban gyorsan romlanak, s mire eljutunk az őszinte érzések slamasztikájába eső fiúk botladozásaihoz, jelentősen csökken a vígjáték élvezeti értéke. Az Ünneprontók ünnepe végeredményben semmivel sem jobb vagy rosszabb a Saturday Night Live humoreszkjei által ihletett moziknál. Hogy miért pont most, és miért pont erre a filmre őrült meg Amerika, végül is mellékes: egyszer meg kellett történnie. Most legalább ezen is túl vagyunk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/10 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8405