KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/október
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Koltai Ágnes: A történelem fogságában Moszkva
• Gáti Péter: Mi, hatvanévesek Utószó
• Báron György: Csodatévők Vándorlások meséje
• Gazdag Gyula: Különleges kiadó Kék hegyek, avagy egy hihetetlen történet

• Nemes Nagy Ágnes: Rózsaszín feketével Fanny és Alexander
• Bikácsy Gergely: Madrid Nagykávéház Méhkas
ESZMECSERE
• Kovács András Bálint: A történetek állása

• Ardai Zoltán: Bohóc a gödörben Csak egy mozi
INDIA
• Zsugán István: Az ezer film országa Pesaro
• Vida János: Egy bengáli filmkrónikás Mrinal Sen és A közlegény
LÁTTUK MÉG
• Széky János: Az élet muzsikája
• Faragó Zsuzsa: Süsü, a sárkány
• Bérczes László: Álmodik az állatkert
• Tóth Péter Pál: Egy asszony, négy férfi
• Kabai József: Ring
• Magyar Judit: Átverés
• Hegyi Gyula: Fantom az éjszakában
• Schreiber László: Sophie választása
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Elszakadás? Kérdések egy Filmvilág-cikk ürügyén
• Szemadám György: Fantázia, dokumentum Ah, Amerika!
KRÓNIKA
• N. N.: Egri nyári egyetem
• N. N.: Nemzetközi Sportfilm Fesztivál

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hangyák a gatyában

Hungler Tímea

 

Az ideáig tengerentúli műfajként kárhoztatott sophomoric, vagyis a hormon-orientált tinédzser-vígjáték begyűrűzött az öreg kontinens filmgyártásába is: elkészült a német Amerikai pite, amely pont olyan zaftos, olajos, geil, mint gyorséttermi verziója, és pont annyira fekszi meg a könnyed vígjátékokon nevelkedett néző gyomrát, mint a filmes kiadás.

A téma a szokásos: a kis Flo(rian) egy szép napon arra ébred, hogy a szunnyadó Erósz követelőzik benne. Szegény összezavarodott feje elsőként Red Bullhoz, a „Baráthoz” fordul segítségért, aki az iskola fehérmájú nőszemélyét szemeli ki a tűzoltásra, halálos sebet ejtve ezzel a pubertálni alig kezdett, sorára türelmesen várakozó hűséges barát(nő) szívén.

Miközben a színjátszó körben a világirodalom egyik klasszikusát, Shakespeare Rómeó és Júliáját próbálja a társaság, Flo megpróbál a nadrágjában és a fejében egyaránt rendet teremteni. A viccesnek csak nagy jóindulattal nevezhető helyzetek és dialógusok természetesen a hormonháztartás kérdései körül csúcsosodnak ki; téveszmék tömkelegét hallgathatja végig a néző szexről/szerelemről, s ez – tekintettel a célközönségre – igencsak kínos.

Az éjszakai német erotikus műsorok és óvszerreklámok modorában a dialógusok zöme Flo és nadrágjának (hiper)aktivizálódott tartalma között zajlik, aki/ami hősünket meglehetősen tudathasadásos állapotba kergeti: szorult helyzetében kire hallgasson, az eszére, a szívére vagy valaki/valami másra?

A probléma végül megoldódik, a Fehérmájú lelép a Machóval, hősünknek pedig megmarad a régi helyes kis barátnő, aki nyiladozó nőiségét (hogy a film ne csak a fiúkáknak mutasson kerülendő példákat) rögtön azzal a ballépéssel kezdi, hogy ahelyett, hogy egészséges női öntudattal más fiú után nézne, visszafogadja a (rém)álmából ébredt Csipkerezsőkét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/02 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3220